Felhők Európa felett

Biztonságos felhőszámítástechnikát szorgalmaz az Európai Unió.

Cloud computing, wireless networks and supply chain integrity should be key areas of focus for IT security research in the next few years, according to a new report from the European Union security agency Enisa. The study, Priorities for Research on Current and Emerging Network Technologies, was produced as part of Enisa's ongoing research into how information security can support the new digital agenda for Europe and the wider Europe 2020 strategy. The report highlights five key areas which Enisa believes "present the greatest need for research within a window of three to five years". These are cloud computing, real-time detection and diagnosis systems, future wireless networks, sensor networks and supply chain integrity. Enisa argued that cloud computing research needs to be focused on policy and law enforcement challenges, as well as technical issues. "Cloud computing models can benefit greatly from the international harmonisation of data protection, retention and privacy regulations," the report noted. "Research is also needed to better understand the best practices and policies that will facilitate effective incident handling." Guidelines and standards must be developed to allow "meaningful and unambiguous evaluation and certification of the assurance of cloud-based services", the report continued. Enisa also recommended that research on wireless network security should focus on the requirements for resilience, and on "network mechanisms and intrusion detection and recovery mechanisms".

IT3 komment: A felhőszámítástechnika eredményeként újfajta biztonsági kockázatok jelentek meg. A Web 2.0-s alkalmazások gyors elterjedését az alkalmazások használatában rejlő gezdaságossági előnyök segítik. A további térhódításuknak komoly akadálya lehet a biztonság hiánya. A biztonsági problémák megoldása jelentheti a továbblépést a Web 2.0-ról a Web 3.0 felé.

Forrás: www.v3.co.uk

Virtuális családi összejövetelek

A videókommunikáció terjedésével hatékonyabbá válnak a telejelenlét-megoldások.

Egy európai kutatócsoport azt reméli a legmodernebb videó- és audiókommunikációs technológiák és a digitális média, interaktív eszközök, valamint környezet-intelligencia összeházasításától, hogy az összes életkor-csoporthoz tartozó személyeknek – akár sokezer kilométer távolságból is – több lehetősége lesz összejönni, játszani, megosztani élményeiket, és általában kommunikálni, kapcsolatban maradni egymással, valamint szórakozni. Az emberek közti technológiai és szociális korlátok felszámolása a cél. „E-mail, internet, mobiltelefon, webes telefonhívások, mind úgy lettek tervezve, hogy egy személy használ egy gépet, s nem családok vagy csoportok közti kommunikáció elősegítésére” – elmélkedik Nikolaus Färber, a Fraunhofer Intézet kutatója. – „A technológia elválasztja egymástól, izolálja az embereket.” Az EU által finanszírozott TA2 (Together anywhere, together anytime, azaz Bárhol, bármikor együtt) projekten dolgozva, Färber és egy kutatócsoport a telejelenlétet olcsón és hozzáférhető módon az átlagos háztartásokba juttatva akar változtatni a technológia jelenállásán. Elképzelésük szerint barátok, családtagok csoportjai látnák egymást a televízió képernyőjén, hallanák egymást sztereórendszereiken, fényképeket és videókat osztanának meg, játszanának egymással. Ráadásul mindezt olyan természetességgel tennék, mintha ugyanabban a szobában lennének. Az álom megvalósulásához, elérhető árú és könnyen installálható telejelenlét-rendszer létrehozásához fejlesztik a szükséges összetevőket, amelyekkel speciális szobák és óriás-képernyők nélküli rendszerek építhetők ki a virtuális együttlétekhez. A szobában elég egy televízió, hangrendszer, kamera és mikrofonok, s máris kivitelezhető a kellő mértékben interaktív és immerzív élmény. A kommunikációs alapokról, működésükről a végfelhasználó számára is átlátható szoftver gondoskodna. A Fraunhofer Intézet fejlesztési stádiumban lévő audió kommunikációs motorja valósidőben, hifi hangminőségben fog működni, ami bizony komoly előrelépés a jelenlegi internetes telefonok remegő képeihez, visszhangjaihoz képest. Más projektpartnerek, többek között a Philips, a BT és az Alcatel-Lucent interaktív eszközök és környezet-intelligencia összekapcsolásával igyekeznek javítani a videókommunikáció minőségén. Képzeljük csak el, mekkora élmény lesz, ha két vagy több család játszik valamilyen táblás játékot, s közben hallják és látják egymást. A kamerákat a háttérben működő mesterséges intelligencia irányítja a beszélő személyre, a játék soron következő mozzanatára stb.

IT3 komment: A környezet-intelligenciával összekapcsolt jó minőségű telejelenlét-technológiák és – a szimpla telefonáláson, üzenetváltáson túlmutató – alkalmazásaik új kommunikációs, interakciós forgatókönyvek sokaságával kecsegtetnek, amelyekben az egyénről a közösségekre, például családokra tevődik át a hangsúly.

Forrás: cordis.europa.eu

Szélessávú adattovábbítás emberi karral

Nemcsak vezetékek és vezeték nélküli közegek, hanem az emberi bőr is használható hálózati kommunikációs csatornaként, legalábbis egy koreai kutatócsoport szerint.

First we sent data through wires, then the air, now the human body is becoming a communications conduit. Researchers at Korea University in Seoul have transmitted data at a rate of 10 megabits per second through a person's arm, between two electrodes placed on their skin 30 centimetres apart. The thin, flexible electrodes use significantly less energy than a wireless link like Bluetooth. That's because low-frequency electromagnetic waves pass through skin with little attenuation, a route that also shelters them from outside interference.
Rather than wiring people directly to the internet, the team see health benefits for their technology. It is difficult to monitor vital signs, such as blood sugar and electrical activity of the heart, in a person going about their everyday lives because it means either covering them in snaking wires connected to a recording device, or using wireless transmission. "If we use wireless for each of these vital signs we would need many batteries," says study co-author Sang-Hoon Lee of Korea University in Seoul. A network transmitting through the skin would cut energy needs by roughly 90 per cent, he says. A communications link that worked in this way was first demonstrated in 2005 by researchers at the University of Tokyo in Japan. But the electrodes used were large, rigid and made of silver chloride, which can cause skin irritation if kept in place for long periods of time. Lee and colleagues coated a metal electrode with a flexible silicon-rich polymer and made sure it was skin safe by asking volunteers to wear an electrode on their shoulder, or behind their ear for a week. They also carried out cytotoxicity tests using human cell cultures. The entire device is 300 micrometres thick – about the width of three human hairs – and withstood tests in which it was bent to a 90-degree angle 700,000 times. The Korean team are working with a large electronics manufacturer to develop health-monitoring networks using the new electrodes. Lee says future versions could even be embedded beneath the skin for long-term monitoring applications, such as electrocardiography (ECG) or electroencephalography (EEG).

IT3 komment: Az IKT implantátumok elterjedésének egyik korlátja a testbarát anyagok hiánya. A Koreai Egyetem kutatóinak sikerült demonstrálniuk, hogy az emberi bőr is használható adatátviteli közegként. A kísérlet az mutatja, hogy lehetséges olyan megoldások kidolgozása, amely szükségtelenné teszi az emberi testbe ültetett eszközök kommunikációs interfészének kivezetését a bőrfelületig. Az adatátviteli megoldás ráadásul 90%-kal kevesebb energiát használ fel, mint amit a hasonlóan testbarát vezeték nélküli megoldások.

Forrás: www.newscientist.com

Az RFID-címkék továbbfejlesztése az energiától függ

Nem elég intelligensek a használatban lévő RFID-címkék…

Azt gondolhatják, hogy fejlett dolog, ha tudunk fizetni egy üzletben a bankkártyánk hullámával, vagy kinyitjuk az ajtót egy biztonsági kártyával. Az RFID címkék teszik ezt lehetővé, mert elég nagy intelligenciával rendelkeznek. Ma még az RFID címkék csak fix adatokat tudnak visszaküldeni az olvasó készüléknek, legyen az útlevél valamely adata, vagy egy megbetegedett madár azonosítója. A kutatók azon dolgoznak, hogy mikroszámítógépes „agyat” adjanak a címkéknek, és ezzel utat adjanak a fejlettebb alkalmazásoknak. Mivel az RFID címkéknek nincs tápeleme, és az energiát a lekérdező impulzusból szívja le, az alacsony fogyasztású processzálás elég nagy kihívás. Haszna is van az RFID címkéknek: olcsók, robosztusak, és sokáig működnek. "Tíz évvel ezelőtt ezt sci-finek gondoltuk volna – programozás áramforrás nélkül” mondja Kevin Fu, aki a Massachusetts-i Amherst-ben az egyetemen CRFID (komputerrel ellátott RFID) programon dolgozik. Fu és kollégái az INTEL WISP-nek nevezett hardverét használják, amely rövidítés „vezeték nélküli azonosítási és érzékelési platformot” jelent. Az Intel intelligensebb címkéi 16-bites mikrokontrollert használnak, és a programtárolási lehetőség 32 kilobytra is megnőhet. Kisebb mennyiségű, a leolvasóból származó elektromos energiát is tudnak tárolni egy kapacitív részegységben. Mivel az energia, a számítási kapacitás és a memória elég korlátos, a kutatóknak okosan kell megírni a kódokat, hogy minden teljesüljön. A kutatócsoportok az energia-hatékony adattárolást fejlesztették ki a CRFID számára, ami szintén kihívást jelet ezeknek a címkéknek. Mivel külső energiára épül, a CRFID-nek, gyakran kell be- és kikapcsolnia, így nem kezdhet mindent előröl, ha elmegy a tápáram. Ez azt igényli, hogy olyan, az energiaellátástól független flash memóriával rendelkezzen, amilyeneket a memóriakártyákon alkalmazna. De azok a rendszerek energia-falók, és így a tervezők visszajutnak az eredeti problémához. Fu és kollégái stratégiát dolgoztak ki a kívánt paraméterű flash memóriák elérésre. Bemutatták, hogy kevésbé energia-intenzív tud lenni, ha indításhoz egy háttértárból olvas ki adatokat, még akkor is, ha extra munkával ki is kell kódolni a titkosított tárolt adatokat. „A technika megengedi, hogy hosszú idejű feldolgozás legyen a folyamatban, miközben folyamatosan jelentkeznek az energiaellátási megszakítások.” magyarázták a kutatók.

IT3 komment: Az energiaellátás köldökzsinórjától nehéz elszakadni. Az RFID-t alacsony energiafelhasználású és a megszakításokat is tűrő intelligencia-elemekkel kell kibővíteni, ha fejlettebb alkalmazásokhoz kívánjuk felhasználni. A hálózatfüggetlen alkalmazásokhoz, nemcsak az RFID-ben, más rendszerekben is hatékonnyá kell tenni az energiaellátási oldalt.

Forrás: www.newscientist.com

„Zsebben kapcsolt” telefonhálózatok

Angol kutatók mobiltelefonok közti közvetlen információküldésen dolgoznak.

A tudósok szeretik a mobiltelefonokat. Az elmaradhatatlan eszközt a kutatók mintavételezőként, nyomkövetőként és szenzorként használják. Most a számítógépes szakemberek adatcserére akarják használni, anélkül, hogy a telefonos hálózatot igénybe vennék; ahelyett, hogy közvetlenül a cellás tornyokkal, azaz bázisállomásokkal kommunikálnának egy alkalmi vezeték nélküli hálózaton. Ez a víziója egy számítógépes szakemberekből álló csoportnak, akik hisznek abban, hogy az adatok vírusszerű szórása egészen új fejezetet nyithat az alkalmazásoknak az P2P mobil-eszköz hálózat felé, amit „zsebbe kapcsolt” hálózatnak is nevezhetünk. Egy ilyen ad hoc hálózat megengedné egy természeti katasztrófa áldozatainak azt, hogy üzeneteket küldjenek egymásnak akkor is, ha minden cellás torony lerombolódott. Egy másik szcenárió, látogatók speciális helyeken fontos információkat továbbíthatnának egymásnak „népi” eszközökön. És barátok csoportja hívatná rajta egymást vacsorázni, az Internet használata nélkül. „Ha sikerül, azt reméljük, az emberek egy sor alkalmazással állnak elő” – mondja Jon Crowcroft, a Cambridge Egyetem számítástudományi professzora a problémán dolgozó kutatócsoport alapítója és vezetője. Olyan technológiák, mint a zsebben kapcsolt hálózatok, a késleltetés-tűrő hálózatokhoz tartoznak, a bolygóközi Internethez hasonlóan. A késleltetés-tűrő hálózatok az infrastruktúrák azon osztályába tartoznak, amelyek bármely gyűjtést tudnak végezni véletlenszerűen kapcsolódó csomópontokról, amelyek a hálózatról le tudnak válni, és az üzeneteket a lehetőségek szerint továbbítják. A zsebben kapcsolt hálózatok tipikusan keresik azokat a mobilokat, amelyek az idő nagy részében nincsenek rákapcsolódva a hálózatokra. A kommunikációt Bluetooth-on vagy más olyan vezeték nélküli technológiával végzik el, amelyek „publikálj és fizess” módszereket alkalmazzák, az eszköz tulajdonosának tartalmi preferenciái alapján. "Ez egy kevesebb infrastruktúra koncepció" mondja Kevin Fall főmérnök az Intel Research Berkeley-től, aki a késleltetés tűrő hálózatok szakértője. " Nem szükséges bázisállomás, nem kell cellás torony, csak legyen egy-két másik készülék, és össze kell kapcsolni őket egymással.” Bár, amit a technológia tesz, az nem egyszerű, Crowcroft és csapata a Cambridge Egyetemen bízik, hogy megoldják a problémát.

IT3 komment: A mobiltelefonok sűrűségének növekedésével, mindig számíthatunk arra, hogy a közelben található egy másik mobilkészülék is. Miért kell megjárnia az információnak a tornyot, ha tudunk közvetlenül is kommunikálni vele? Az infrastruktúrától való függetlenedés egyelőre, a fejlesztők megoldandó kihívása. Kockázatot is rejt, mert ilyen rendszerrel teljesen idegen környezetben is észrevétlenül lehet majd együttműködő csoportoknak egymással kapcsolatot tartani…

Forrás: www.technologyreview.com

Európai fejlesztők a Telco 2.0-ban gondolkodnak

European researchers have created a platform that allows users with no special expertise to generate telecom plus internet services. The backers hope the platform will pave the way for the Telco 2.0 era. Next year could be the date when, finally, we enter into the era of converged internet and telecom services. Call it Telco 2.0. It is well due. Up to now, the promise of converged telecom and internet services has remained just that, a promise. Those solutions that do work seamlessly are very effective, like the Blackberry, but they require proprietary software and special devices. This is hardly the promised happy marriage of two telecom worlds. That is about to change. European researchers have created a service development platform, called OPUCE, which makes two important breakthroughs. First, it offers a way to create converged ‘Telco-Internet’ services from scratch or using already created basic services; second, it is so simple to use that non-experts – regular surfers with no programming skills – can create their own compelling services, reportedly in minutes. OPUCE allows users to create converged services by combining internet technologies like instant messaging, email, maps, photo albums and directories with telco services, such as SMS, MMS, voicemail and so on. It may sound a bit vague, but the real-world applications enabled by the OPUCE platform are specific, unique and very compelling. They work just like mashups; small, software driven services on the internet that combine data from two or more sources to create exciting new information. The classic example online is services that combine, for example, Google maps with real estate listings; users can instantly see where there are new houses for sale. Now imagine that service delivered automatically to your mobile phone whenever a house in an area you are interested in hits the market.

IT3 komment: A távközlés és informatika, valamint a médiatechnológia konvergenciája ma már nemcsak eszközökben, hanem integrált szolgáltatásokban is megjelenik. Az OPUCE néven megjelenő szolgáltatási platform rugalmasan kombinálja az internet technológiát az üzenetkezelést, e-mailt, a térképszolgáltatást, a foto-szolgáltatásokat, a telefonkönyveket, a hangátvitelt is és az SMS-MMS-t is. Telco 2.0 néven emlegetik a konvergens szolgáltatási csomagot, amelyet nem profi felhasználók is gyorsan testre tudnak szabni maguknak. Ez is mutatja, hogy az infokommunikációs szektor a szétterülő fejlődési szakaszban van már (lásd Carlotta Perez nagy innovációs ciklusok elemzése c. tanulmányába).

Forrás: cordis.europa.eu

A (mobil) IT jövője

Dr Henry Tirri, Nokia's head of research, gazes into the future. How will IT change? Due to the downturn there will be more investment in collaboration tools, broadband, video and mobile to displace travel.

What will business IT look like in 2012?

It's becoming more crucial to use IT to gather information on the business. By 2012 that information will be sent direct to people's mobiles. Spreadsheet use on mobiles will grow.

What will be new in public sector IT in 2012?

Public sector IT spending in Europe will move towards cheaper, more open platforms, such as Linux. In Asia, public spending on IT will be higher - to help its industries stay competitive. In the US, most public money will be directed towards education, infrastructure and other areas, rather than IT.

How will individuals use IT in 2012?

In the US and Europe, people will move part of their PC use on to their mobile. This will include internet browsing and media consumption.

What will business look like in 2020?

Almost all businesses will have an IT architecture with a mixture of mobile devices that stay close to the user plus background systems, which might be part of the Cloud network of computers.

What about the public sector in 2020?

There will be more electronic government with more public services available online. This is likely to lead governments to call for some kind of electronic identification card on the grounds of efficiency.

How will IT be used by individuals in 2020?

A great technology should be invisible. In 2020, there'll be more technology that we can't see or which is hidden inside other things we are wearing, such as jewellery.

How much information are we going to store?

We already have the technology to store all of the television programmes on earth at a single location. Storage is not going to be a problem.

IT3 komment: Tudjuk, hogy pont az ilyen magabiztos kijelentéseket szokták később rendszeresen citálni annak bizonyításaként, hogy a jövő kutatása mennyire hiábavaló tevékenység. Kár, hogy dr. Tirri állításainak indoklását nem ismerhetjük meg az írásból. Ez nyilván az újságíró hibája. Persze így sem haszontlan elolvasni a jövendöléseket, különösen azon érdemes elgondolkozni, hogy egyetértünk-e velük vagy sem. A sok mobil telfonnal kapcsolatos jóslat nyilván nem véletlen, hiszen dr. Tirri a Nokia kutatási központjának a vezetője. Kár, hogy nem tették fel neki azt a kérdsét is, hogy lesz-e egyáltalán mobiltelefonunk a jövőben.

Forrás: http://www.ft.com/cms/s/0/88fd9d9c-0ea6-11de-b099-0000779fd2ac.html?nclick_check=1