Felhők Európa felett

Biztonságos felhőszámítástechnikát szorgalmaz az Európai Unió.

Cloud computing, wireless networks and supply chain integrity should be key areas of focus for IT security research in the next few years, according to a new report from the European Union security agency Enisa. The study, Priorities for Research on Current and Emerging Network Technologies, was produced as part of Enisa's ongoing research into how information security can support the new digital agenda for Europe and the wider Europe 2020 strategy. The report highlights five key areas which Enisa believes "present the greatest need for research within a window of three to five years". These are cloud computing, real-time detection and diagnosis systems, future wireless networks, sensor networks and supply chain integrity. Enisa argued that cloud computing research needs to be focused on policy and law enforcement challenges, as well as technical issues. "Cloud computing models can benefit greatly from the international harmonisation of data protection, retention and privacy regulations," the report noted. "Research is also needed to better understand the best practices and policies that will facilitate effective incident handling." Guidelines and standards must be developed to allow "meaningful and unambiguous evaluation and certification of the assurance of cloud-based services", the report continued. Enisa also recommended that research on wireless network security should focus on the requirements for resilience, and on "network mechanisms and intrusion detection and recovery mechanisms".

IT3 komment: A felhőszámítástechnika eredményeként újfajta biztonsági kockázatok jelentek meg. A Web 2.0-s alkalmazások gyors elterjedését az alkalmazások használatában rejlő gezdaságossági előnyök segítik. A további térhódításuknak komoly akadálya lehet a biztonság hiánya. A biztonsági problémák megoldása jelentheti a továbblépést a Web 2.0-ról a Web 3.0 felé.

Forrás: www.v3.co.uk

Megegyezés adatközpontok energiahatékonyságának mértékegységéről

Az adatközpontok energia-hatékony működése a zöld IT sikerének egyik feltétele. Komoly előrelépés, hogy nemzetközi szinten sikerült megegyezni a hatékonyság mértékegységéről.

Industry groups and government agencies from the U.S., Europe and Japan have reached a basic agreement on how to measure the energy efficiency of data centers. The agreement is seen as significant because it establishes a common metric that different types of data centers, in different parts of the world, can use to report their level of energy efficiency. That could provide a yardstick for companies to assess the efficiency of their own data centers, and also to gauge the effectiveness of energy-saving techniques employed by other facilities. The agreement is unusual for its level of international cooperation. Orchestrated by the Green Grid, an industry consortium in the U.S., the agreement is backed by the U.S. Department of Energy, the U.S. Environmental Protection Agency, the European Union Code of Conduct and the Japan Ministry of Economy, according to a statement from the Green Grid. "The Green Grid is working with organizations around the world to develop a clear and well-defined language for the way we communicate about energy efficiency metrics, which will give us a common measuring stick for all data centers regardless of their location," said Tom Brey, an IBM employee who is secretary of The Green Grid, in a statement. "With that type of consistency, we can start driving behavioral changes in the industry." The participants have agreed to adopt Power Usage Effectiveness, or PUE, as their "preferred energy efficiency metric," the statement says. PUE, which was developed by the Green Grid, divides the total energy consumed by a data center by the amount of energy used to power the IT equipment. The result shows how much energy is being lost to mechanical and electrical systems. The choice of PUE is no surprise. It has emerged as the most popular metric for measuring data center efficiency, and some large companies, notably Microsoft and Google, have been publishing PUE numbers as a way to show off the efficiency of their newest facilities. But there is no standard method for calculating PUE, and the groups participating in the agreement still have some work to do, in defining how the total energy consumed by a data center should be measured, for example. They are also expected to develop and define further efficiency metrics.

IT3 komment: A felhő számítástechnika alapinfrastruktúráját a nagy adatközpontok adják. Üzemeltetésük hatékonysága nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem egyre jelentősebb költség, és ezáltal versenyképességi tényező is. Jelenleg a második generációs adatközpontok elterjedésének lehetünk tanúi, de már tervezik a harmadik és negyedik generációs megoldásokat is (ld. bővebben az IT3 Projekt keretében tartott előadást: Christian Belady, Lean Data Centers: Leading the Transformation). Nem kizárt, hogy néhány éven belül az erőművekhez hasonlóan az országok fejlettségi mutatói közé kerül az is, hogy mennyire modern és hatékony az adatközpont infrastruktúra.

Forrás: www.infoworld.com

Fényvezető áramkörök

Milyen lehetőségek rejlenek a nanoszintű plazmonika technológiában?

A team of European researchers has demonstrated some of the first commercially viable plasmonic devices, paving the way for a new era of high-speed communications and computing in which electronic and optical signals can be handled simultaneously. The pioneering devices, which are expected to lead to commercial applications within the next decade, make use of electron plasma oscillation to transmit optical and electronic signals along the same metal circuitry via waves of surface plasmon polaritons. In contrast, signals in electronic circuits are transmitted by electrons, while photons are used to carry data in optical systems. As an emerging nano-scale technology that is often referred to as “light on a wire,” plasmonics, as the field of research is known, shares the advantages of fibre optics, including ultra-high-speed data transfer, with the benefits of electronic components, particularly their small size. The technology holds the promise of all-optical computer chips operating at ultra-fast speeds, faster communications and a vast new range of sensing devices. “For the last five years or so it has been possible to build an optical computer chip, but with all-optical components it would have to measure something like half a metre by half a metre and would consume enormous power. With plasmonics, we can make the circuitry small enough to fit in a normal PC while maintaining optical speeds,” explains Anatoly Zayats, a researcher at The Queen's University of Belfast. Until now, however, plasmonic devices had been let down by the short distance over which plasmons could transmit data signals – a problem that Zayats and his team solved in the EU-funded Plasmocom project. Plasmonic data transmission functions on the basis of oscillations in the electron density at the boundary of two materials: a dielectic (non-conductive) plasma or polymer and a metal surface. By exciting the electrons with light it is possible to propagate high-frequency waves of plasmons along a metal wire or waveguide, thus transmitting a data signal. However, in many cases the signal dissipates after only a few micrometres – far too short to interconnect two computer chips, for example.The Plasmocom team took a novel approach. The researchers built a variety of plasmonic devices, including low-loss S bends, Y-splitters and a waveguide ring resonator, a crucial part of the add-drop multiplexers (ADM) in optical networks that combine and separate several streams of data into a single signal and vice versa. While current commercial optical ring resonators have a radius of up to 300 micrometres, the plasmonic demonstrator built by the Plasmocom team measured just five micrometres.

IT3 komment: A fotonika és elektronika előnyeit egyaránt ötvőző műszaki megoládsokkal kecsegtet csipgyártás területén a plazmonika. A plazmonika fő ígérete a THz-es sebességű optikai processzor nanométeres tartományban. A kutatási eredmények azt mutaják, hogy 10 éven belül lehetővé válik a "plazmoprocesszorok" létrehozása.

Forrás: cordis.europa.eu

50 milliárd lebegő pontos művelet másodpercenként egy watt energiával

Konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg a DARPA a jövő szuperszámítógépeivel kapcsolatosan.

The Defense Department wants to take supercomputing to the next level by funding the development of a new breed of supercomputers that will be smarter and faster and yet smaller and require much less power than today's massive machines. DOD officials believe such computers will be necessary to make sense of the avalanche of data that will gush forth from tomorrow's network-tethered sensor systems. Current computer systems will not be able to handle the load. DARPA is considering the possibility of starting a new program to guide and fund development of such systems, tentatively named the Ubiquitous High Performance Computing (UHPC) program. DARPA's Information Processing Techniques Office issued a request for information on a proposed program structure and goals. "The UHPC program is seeking solutions that will explore the technologies and architectures required to enable the development of revolutionary computing architectures and systems and overcome 'business as usual' advances," the RFI states. "This can only be achieved via dedicated investment, hardware/software co-design, integrated design techniques and continuous innovation." How would such a revolutionary system operate? For one, it would use far less power than today's systems. The agency would like such a system to be able to execute 50 billion floating-point operations/sec per watt of power. The RFI explains that each floating-point operation in that scenario could run at under 20 picojoules per operation, a small margin of the thousands or even tens of thousands of picojoules now required to carry out such an operation. The new system would also have much smarter software. Programmers would not have to worry about the underlying hardware, which would make writing programs much easier. The operating system and runtime solutions will have to “behave like a self-aware system that 'learns' to address a particular problem by building self-performance models, responding to user goals, and adapting to changing goals, resources, models, operating conditions and even to failures," the RFI states. DARPA envisions the program being carried out in five phases. The first phase will fund the development of conceptual designs. In the second phase, an execution model will be detailed, along with metrics to gauge the success of a system built from the model. Phase three will involve a full-scale simulation of the system. In the fourth phase, the winners of the UHPC awards will deliver systems based on the specifications. Finally, the fifth phase will involve modifying and refining the designs.

IT3 komment: Az IT3 projekt keretében többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy az elkövetkező 10 évben tovább folytatódik a számítógépek különböző teljesítmény paramétereinek a növekedése. Persze mindez nem magától történik, hanem sok-sok, nagyon is konkrét kutatás-fejlesztési projekt eredményei alapozzák meg a jól érzékelhető trendet. Az olyan konkrét célkitűzések, mint amit a DARPA fogalmazott meg, kiemelkedő szerepet játszanak ebben a folyamatban.

Forrás: gcn.com

Kategóriák: alapok, rendszertechnika, fejlesztés és működtetés, teljesítmény, intelligencia

Nano mintázat

MIT-kutatók kidolgoztak egy új módszert, amely a chipgyártás mellett számos más területre (nanoelektronika, nano-biológiai rendszerek létrehozása stb.) lehet komoly hatással.

Az MIT kutatói egy olyan új eljárást találtak, amellyel különlegesen vékony vonalakból álló mikrochip mintákat lehet létrehozni. Az eljárás egy olyan anyag használatán alapul, amely bizonyos hullámhosszúságú fény hatására átlátszóvá vagy homályossá válik. Ilyen anyagokkal régóta kisérleteznek, azonban a kutatóknak most sikerült egy olyan eljárást találniuk, amely a gyakorlatban is jól használható eredményt nyújt. Ha a mintázatok létrehozása fény segítségével történik, a legtöbb mai módszer esetében a mintázat vonalainak szélessége nem lehet kisebb, mint az alakmazott fény hullámhossza. Az új eljárás segítségével lehetőség nyílik ennek a korlátnak az átlépésére. A megoldás lényege összetett interferencia-mintázatok alkalmazása, amelynek eredményeként a különböző hullámhosszúságú fénysugarak erősítik, vagy kioltják egymást. A kutatók által abszobció-modulációnak nevezett eljárás lehetővé teszi a használt fény hullámhosszánál tízszer kisebb vonalak létrehozását. A megoldás fontos részét képezi egy olyan fényérzékeny anyag, amely a fénnyel való első érintkezést követően már nem változtatja meg tulajdonságát, azaz áttetsző vagy átlátszatlan marad. A kidolgozott eljárásnak nagy hatása lehet a mikrochip gyártásra, és olyan egyéb nano mintázatokat használó területekre, mint például a nano-fotonika, nano-fluidika, nano-elektronika és a nano-biológiai rendszerek. Az eljárás üzleti hasznosítására egy spin-off céget hoztak létre. A széles körű ipari alkalmazás öt éven belül megtörténhet.

Komment: A nano méretű integrált áramkörök létrehozásának gyakorlati technológiái mostanában kezdenek kialakulni. Széleskörű elterjedésükhöz, azonban még legalább 5-10 év szükséges.

Forrás: web.mit.edu

IKT-val az energia hatékonyságért az EU-ban

A zöld szempontok egyre fontosabb szerephez jutnak a jövõ infokommunikációs világában.

Az Európai Bizottság felszólította a tagállamokat arra, hogy az információs és kommunikációs technológiákat az energiahatékonyság javítására, a regionális küzdelemben a klímaváltozás ellen és a gazdasági javulás érdekében használják. Emellett, a Bizottság konkrét intézkedéseket is be fog vezetni, hogy ösztönözze az IKT használatát a káros anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében – áll a nyilatkozatban. Ennek részeként, azt tervezik, hogy az IKT szektort felszólítják: tűzze ki magának célul a nagyobb energiahatékonyságot. E célokhoz, a Bizottság együtt fog működni az IKT szektorral, hogy közös megközelítéseket találjanak energia-felhasználások méréséhez és az adatokat összehasonlító folyamathoz. A bizottsági állásfoglalás Viviane Reding információs társadalom és médiaügyekért felelős európai biztos beszédét tükrözi: „Úgy gondoljuk, hogy az IKT az az eszköz, amelyet az energiaválság megoldásához használnunk kell” – mondotta Reding. – „Ezzel érhető el a gyors növekedés a hálózatos gazdaságon kívül.” Az IKT segíthet az üzleti életnek, hogy monitorozza és kezelje az energiafelhasználást, és az okos mérőeszközökkel segíthet a felhasználónak abban, hogy jobban kontrollálni saját energiafelhasználását. „Megcélozva az energia-hatékony és alacsony széndioxid kibocsátású növekedést, segíteni fog Európának szembenézni a legnagyobb kihívásokkal: a klímaváltozással, az energiabiztonsággal és a gazdasági válsággal. Az IKT szektornak hatalmas felhalmozott potenciálja van arra, hogy az egész gazdaság energia-megtakarításában részt vegyen.” Ennek az erőfeszítésnek a részeként, a Bizottság felszólítja az érintetteket, hogy építsenek ki partneri kapcsolatokat az IKT szektor és más, nagyobb energia-felhasználó szektorok között, beleértve az építőipart és a szállításokat. Ezek az energiafelhasználást állítják be IKT eszközökkel fűtésnél, ventillációnál, megvilágításnál. Viviane Reding monda, hogy a következő uniós távközlési szabályozás szintén segít Európát „zöldebbé” tenni.

IT3 komment: Az infokommunikációs technológiák segíthetnek az energiakrízis megoldásában azzal, hogy kiépíthetõvé válik az energiafelhasználás távolról is vezérelhetõ és olcsó kontrollja. A növekvõ ICT szektor energiafogyasztását is vissza kell fogni, ha Európát valóban zöldnek szeretnénk látni. A szektor-szabályozás azért is fontos, hogy a kezdeményezés hiteles legyen más szektorok (pl. a közlekedés vagy az építõipar) számára is.

Forrás: http://news.zdnet.co.uk/

Előremenekülés az európai autógyártóknál

European automakers are feeling the economic pinch like the rest of the world. But this is no time to scrimp on research and development, warned experts at the recent CLEPA Technology Day. It’s time to move up a gear and ICT is the right driver.
News of bailouts and loan packages to keep Europe’s automakers and suppliers afloat is a sobering reality of the current economic crisis. “We are facing an extremely difficult situation,” said Lars Holmqvist, CEO of the European Association of Automotive Suppliers (CLEPA) at the Technology Day hosted by his organisation last week. Up to a third of auto suppliers are in, or will soon be in, financial trouble, he said. But he warned that tough times like these are no excuse to cut research and development budgets. “If we want to come out of the crisis in a competitive position, we have to keep R&D going during the crisis,” he suggested. New technologies to meet the EU’s CO2 requirements, for example, should give Europe a competitive advantage over rival automakers in the USA and Japan. “We will be the first to do it!” said Holmqvist. On the technology front, “it is also a straight line to electric”, he predicted, so a proposed call for projects related to electric and more efficient vehicles under the EU’s Framework Programme for research would be a welcome boost, he suggested. Even before the credit crunch kicked in last year, European researchers in the ILIPT project were working on a range of “intelligent logistics” concepts and systems aimed at delivering on the idea of a “five-day car” from order book to owner’s garage, compared to the average 40 days using current methods.

IT3 komment: Az európai autógyártók az informatizált járművekben és az informatizálásra épülő, felgyorsított gyártási folyamatban látják a kiutat az autóipar jelenlegi válságából. A pénzügyi válság miatt jelentősen érintett autóipar előremenekül, amikor az elektronikát a jármű hatékonyságának növelésére, és a gyártási folyamat felgyorsítására fordítja. Így jobban alkalmazkodik a vevők változó igényéhez: megrendelésre tud gyártani alacsony költséggel üzemeltethető autókat; és elkerülheti a készletre gyártást.

Forrás: cordis.europa.eu

Töltsd le, telepítsd és vezess – szoftver a jövő autójában

A számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikus készülékek rendszeresen töltenek le szoftverfrissítéseket az elavulás kordában tartása érdekében. Nem ez a szokás az autóknál. Azonban ez lehet, hogy megváltozik az autók számára európai kutatók által kialakított szoftverarchitektúrának köszönhetően, amelynek segítségével a járműveket összhangban lehet tartani a legújabb technológiával.
Ez az architektúra, amelyet egy kutatóintézetekből, szoftvercégekből, autógyártókból és alkatrészellátókból álló konzorcium fejlesztett ki 2 és fél év alatt, alapvető alkotó elemét képezi egy olyan „intelligens” autónak, amely önállóan képes átkonfigurálni és aktualizálni magát, valamint képes más készülékekkel kommunikálni, mint pl. a vezető mobiltelefonja vagy PDA-ja.
„Az architektúra az alapja egy adaptív fedélzeti operációs rendszernek, csak sokkal ellenállóbbnak kell lennie, mint az, ami a PC-inkben van.” – mondja Martin Sanfridson a svéd Volvo Technology kutatója, aki egyben annak az EU által finanszírozott DySCAS-projektnek a koordinátora is, amelyik az említett architektúrát kifejlesztette.
Köztes szoftverre, azaz olyan szoftverre alapuló megoldások használatával, amely különböző rendszerek együttműködését teszi lehetővé, a DySCAS-architektúra biztosítja, hogy az autó fedélzeti navigációs rendszere automatikusan hozzáférhessen a vezető PDA-jában lévő címekhez megtakarítva ezzel azt, hogy kézzel kelljen megadni ezeket, vagy közvetlenül zenét tud lejátszani a mobiltelefonról. Fontosabb ennél, hogy lényegesen egyszerűbbé teszi az új funkciók és komponensek telepítését, ill. a meglévők aktualizálását. „A sok évig fejlesztett autókat arra tervezik, hogy akár egy évtizedig is az utakon kegyenek. Ezalatt a technológia sokat változhat, azonban jelenleg nincs hatékony megoldás arra, hogy ezekben a járművekben a szoftvert aktualizálni lehessen.” – magyarázza Sanfridson.
Egy nyilvánvaló példa erre a technológiai lemaradásra a fedélzeti szórakoztatás. Az autógyártók tíz évvel ezelőtt még mindig kazettás magnókat szereltek be a járművekbe, bár akkorra már a CD-k domináltak, és ma még mindig CD-lejátszókat tesznek az autókba, pedig az MP3 uralja a piacot. Egy gyorsan változó és egyre inkább hálózati környezetben a jármű belső szórakoztató rendszereit a jövőben valószínűleg gyakran kell frissíteni, hogy az új adatformátumokkal lépést lehessen tartani.

IT3-komment: Akik rendszeresen nézik a Forma-1 versenyeit, bizonyára emlékeznek hogyan vesztette el Lewis Hamilton a 2007-es évad utolsó futamán a világbajnoki címet. Senki sem értette, hogy az egyik kanyar után miért áll meg, amikor mehetne, és azt sem, hogy rövidesen miért indul el újra. Azt történt közben, hogy a verseny hevében rossz gombokat nyomott meg, és erre leállt az autójában a sebességváltásért felelős szoftver. Később kiderült, hogy pusztán néhány másodpercbe került, amíg a csapat szerveréről automatikusan letöltődött a megfelelő sebességváltó program, és újraindult. Ami persze műszaki szempontból rendkívül gyors és sikeres, az a versenyen még édeskevés és kudarc: egy világbajnokság múlott rajta.
Nem újdonság, hogy a Forma-1 egyfajta kísérleti terepe a jövő autójának. És ez nemcsak a motorra, hanem a jármű szoftverrendszerére és annak menedzsmentjére is igaz. Automatikus ­– akár menet közbeni – frissítése a szoftvereknek a Forma-1-ben megszokott, és az lehet a mindennapi közlekedésben is – feltéve, ha kapcsolódó biztonsági problémákat is kezelni tudják.

Forrás: http://cordis.europa.eu/ictresults/index.cfm?section=news&tpl=article&ID=90412

Mégsem annyira zöld a zöld IT?

Richard Hawkins, Canada Research Chair in Science, Technology and Innovation Policy, says there is no evidence that information technologies necessarily reduce our environmental footprint. His research will provide input into the OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) initiative on IT and sustainability at the Earth Summit in Copenhagen. “It was once assumed that there was little or no material dimension to information technology, thus, it should be clean with minimal environmental impact,” says Hawkins. “However, we are finding that reality is much more complicated.” Firstly, Hawkins notes that digital technologies require a lot of energy to manufacture and eventually they create a huge pile of ‘electronic junk’, much of it highly toxic. They also use a lot of energy to run. Some estimates are that they use up roughly the same amount of energy as the world’s air transport system. Far from denying these environmental implications, Hawkins points out that many IT producers are gearing up to produce ‘greener IT’, using the environmental footprint as a marketing tool. “But probably most of the negative environmental impacts occur in the form of completely unintended, second and third order effects,” he says. “These ‘rebound’ effects may not be mitigated by inventing 'greener' IT products and, indeed, may be intensified by such changes.” Rebounds occur when the use of IT contributes to or reinforces an increase in other activities that already have environmental effects. Hawkins says the problem is not that IT is inherently more or less green than other technologies. The problem is that it has been applied so extensively that its environmental implications—positive as well as negative—are often overlooked. Hawkins and his research team are establishing a more reliable basis for identifying and assessing the contribution of IT to our environmental footprint.

IT3 komment: Egyre többen kongatják az infokommunikációs technológiák környezetszennyező hatása miatti vészharangokat, s tűzik zászlajukra a tetszetős „zöld IT” jelszót. Egy kanadai kutatócsoport szerint a negatív környezeti hatások sokkal összetettebbek annál, mint ahogy a „zöld IT” szószólói sugallják. Hiába tervezünk környezetkímélő gépeket, ha a munkafolyamat mellékhatásai esetleg sokkal ártalmasabbak a kelleténél károsabbnak minősített, s ezért lecserélendő termékeknél.

Forrás: ucalgary.ca