Megegyezés adatközpontok energiahatékonyságának mértékegységéről

Az adatközpontok energia-hatékony működése a zöld IT sikerének egyik feltétele. Komoly előrelépés, hogy nemzetközi szinten sikerült megegyezni a hatékonyság mértékegységéről.

Industry groups and government agencies from the U.S., Europe and Japan have reached a basic agreement on how to measure the energy efficiency of data centers. The agreement is seen as significant because it establishes a common metric that different types of data centers, in different parts of the world, can use to report their level of energy efficiency. That could provide a yardstick for companies to assess the efficiency of their own data centers, and also to gauge the effectiveness of energy-saving techniques employed by other facilities. The agreement is unusual for its level of international cooperation. Orchestrated by the Green Grid, an industry consortium in the U.S., the agreement is backed by the U.S. Department of Energy, the U.S. Environmental Protection Agency, the European Union Code of Conduct and the Japan Ministry of Economy, according to a statement from the Green Grid. "The Green Grid is working with organizations around the world to develop a clear and well-defined language for the way we communicate about energy efficiency metrics, which will give us a common measuring stick for all data centers regardless of their location," said Tom Brey, an IBM employee who is secretary of The Green Grid, in a statement. "With that type of consistency, we can start driving behavioral changes in the industry." The participants have agreed to adopt Power Usage Effectiveness, or PUE, as their "preferred energy efficiency metric," the statement says. PUE, which was developed by the Green Grid, divides the total energy consumed by a data center by the amount of energy used to power the IT equipment. The result shows how much energy is being lost to mechanical and electrical systems. The choice of PUE is no surprise. It has emerged as the most popular metric for measuring data center efficiency, and some large companies, notably Microsoft and Google, have been publishing PUE numbers as a way to show off the efficiency of their newest facilities. But there is no standard method for calculating PUE, and the groups participating in the agreement still have some work to do, in defining how the total energy consumed by a data center should be measured, for example. They are also expected to develop and define further efficiency metrics.

IT3 komment: A felhő számítástechnika alapinfrastruktúráját a nagy adatközpontok adják. Üzemeltetésük hatékonysága nem csak környezetvédelmi kérdés, hanem egyre jelentősebb költség, és ezáltal versenyképességi tényező is. Jelenleg a második generációs adatközpontok elterjedésének lehetünk tanúi, de már tervezik a harmadik és negyedik generációs megoldásokat is (ld. bővebben az IT3 Projekt keretében tartott előadást: Christian Belady, Lean Data Centers: Leading the Transformation). Nem kizárt, hogy néhány éven belül az erőművekhez hasonlóan az országok fejlettségi mutatói közé kerül az is, hogy mennyire modern és hatékony az adatközpont infrastruktúra.

Forrás: www.infoworld.com

Garanciális szoftverek?

Egy európai uniós javaslat komoly hatással lehet az open source „mozgalom” jövőjére.

Az Európai Bizottság az t javasolja, hogy a szoftvergyártók vállaljanak felelősséget termékeik biztonságosságáért és hatékonyságáért. David Mitchell, az Ovum vezető kutatója szerint ez a javaslat olyan helyzetet teremthet, amely elősegíti a nyílt forrású termékekhez kapcsolódó üzleti modellek fejlődését, ugyanakkor nehéz helyzetbe hozhatja a független fejlesztőket. A bizottság javaslata, a gyártói jótállási kötelezettségek teljesíthetősége érdekében valószínűleg termék karbantartási és támogatási szerződések megkötésére kényszeríti a felhasználókat. Ez teljesen összhangban van az olyan gyártók üzleti modelljével, mint például a Red Hat vagy Cannonocal, amelyek már ma is terméktámogatást értékesítenek. A „garázs” modellt alkalmazó független fejlesztők – akik nem tudják garantálni az ilyen szintű támogatást – pórul járhatnak. A javaslat valószínűleg az Unión kívüli felhasználók számára is megdrágítja a termékek árát a gyártói biztosítási kötelezettség következtében. A kisebb gyártók eltűnése szintén az árak növekedését eredményezheti, a verseny csökkenése miatt. A Bizottság szerint a javaslat a fogyasztók érdekeit szolgálja, ugyanakkor az Ovum kutatója szerint egyidejűleg „jelentős piaci bizonytalanságot eredményez.” „A felhasználók azt fogják tapasztalni, hogy jelenlegi támogatási és karbantartási szerződéseik, értelmezhetetlenek a szabályozás fényében, vagy ellentétben állnak azzal” - mondta David Mitchell. A fejlesztőknek a projekteket elnyújtó hosszabb tesztelési időszakot kell bevezetniük. Ráadásul a szoftverek és a hardverelemek közötti kölcsönös függőségek miatt sok esetben nehéz lesz kimutatni a felelősséget. Nehéz lesz eldönteni, hogy egy konkrét hiba éppen az egyik vagy a másik szoftver vagy éppen valamely hardverelem miatt állt elő. „A javaslat az ügyvédek legszebb álmait váltja valóra, de nem valószínű, hogy bármilyen előnyt nyújt a felhasználóknak” - mondta Mitchell.

Komment: A szoftvereipar megjelenése óta fehér hollónak számított az a szoftvergyártó vagy forgalmazó, aki garanciát vállalt a terméke biztonságos és hibátlan működéséért. Általános és elfoadott gyakorlatnak tekinthető, hogy a szoftver felhazsnálási szerződésekben a gyártók a szoftverek hibás működéséből adódó mindennemű károkozásért kizárják a felelősségüket. Vajon tényleg csak a szabályozás hiányossága az oka annak, hogy így alakult? lehetséges-e megváltoztatni egy iparági gyakorlatot kizárólag szabályozási eszközökkel? Sokáig fogunk még erről a kérdésről vitatkozni!

Forrás: www.zdnetasia.com

Akkumulátorok újrafeldolgozása elősegítheti a gyors újrafeltöltést

A MIT mérnökei létrehoztak olyan egy olyan gyűrű-alakú sínt, amely az elektromos energia gyors átvitelét teszi lehetővé az akkumulátorok egyik jólismert anyagán keresztül. Ez előrelépést jelent a mobiltelefonok és más készülékek terén, mert kisebb, könnyebb, órák helyett másopercek alatt feltölthető akkumulátorok bevezetését tenné lehetővé.
A munka eredményeként az akkumulátorok gyors újrafeltöltése az elektromos autókban is biztosított lenne, habár ezt korlátozná az otthon – az elektromos hálózaton keresztül – rendelkezésre álló energia mennyisége.
A munkáról, amelyet Gerbrand Ceder, az anyagtudományok professzora vezet, a Nature március 12-i számában számoltak be. Mivel a szóban forgó anyag nem új, a kutatók egyszerűen csak megváltoztatták annak a módját, ahogy előállítják. Ceder úgy véli, hogy a munka ereményeként két-három év alatt egy egész piac jöhet létre.
A jelenlegi legkorszerűbb lithium-alapú, újratölthető akkumulátorok energiasűrűsége igen magas – arra jók, hogy nagy mennyiségű töltést tároljanak. Más oldalról azonban ezek viszonylag lassúak, csak nehezen lehet őket feltölteni és kinyerni belőlük az energiát. Vegyük például az elektromos autóknál használt akkumulátorokat. „Sok energiával rendelkeznek, ezért hosszú időn keresztül akár 90 km/h-es sebességgel is lehet vezetni őket, de erejük nem nagyon van: nem lehet dinamikusan gyorsítani őket.” – mondja Ceder.
Miért ilyen alacsony az energiafelvétel és -leadás üteme? Hagyományosan a kutatók azt gondolták, hogy az akkumulátorban a töltések szállításáért felelős lithium-iónok – az elektronokkal együtt – egyszerűen túl lassan mozognak az anyagban.
Kb. öt évvel ezelőtt azonban Ceder és kollégái egy meglepő felfedezést tettek. Egy jólismert akkumulátoranyag, a lithium-vas-foszfát számítógépes modellezése azt mutatta ki, hogy az anyag lithium-iónjai valójában rendkívül gyorsan mozognak.

IT3-komment: Az akkumulátorokkal manapság „csak” három alapprobléma van: 1) kevés energiát tárolnak - legalábbis a mindig növekedő igényekhez képest, 2) lassan adják le a tárolt energiát és 3) sokáig tart az újratöltésük. Amúgy minden rendben van. Tekintve, hogy egyre több IT-kütyüt használunk, és hogy az informatika minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyre behatol, egyre több akkumulátorral bajlódunk. Minden új lehetőség, ami megoldást – vagy legalábbis valami enyhülést – hoz az alapproblémákra, csökkenti a kiszolgáltatottságunkat kütyüinknek.
Van azonban egy negyedik, rárakódó probléma is: az, hogy a gyártók rosszul felfogott kereskedelmi érdekeik miatt egymással és gyakran még saját magukkal sem kompatibilis akkumulátorokat és töltő berendezéseket hoznak forgalomba. Nincsenek, vagy legalábbis nem érvényesülnek szabványok ezen a területen. Lenne itt ezért egy fontos piacszabályozási kérdés is. Addig azonban csak annyit tehetünk, hogy gyűjtjük és csak gyűjtjük az aksikat és a töltőiket.

Forrás: http://web.mit.edu/newsoffice/2009/battery-material-0311.html