Autók internete

Az intelligens közlekedés megvalósulásához közelebb vihet egy, az autók – és a közlekedés más szereplőinek – internet-szerű hálózatán dolgozó európai uniós kezdeményezés.

Your cooperative dashboard flashes a warning: “Emergency vehicle crossing at the next intersection!” You start slowing down. On cue, the lights on your route turn red, simultaneously turning green for a fire engine crossing at the intersection. That fire engine will surf a ‘wave’ of green lights all the way to the blaze further downtown. As the lights turn green, your display suggests a diversion that will skirt the scene of the accident, avoiding any risk of congestion. You take the suggested turn and your car advises you of a new speed limit. You slow down and gain some extra 'green miles', bonus points awarded to careful drivers, redeemable against a range of privileges, such as driving in the city centre without charge, or using bus lanes outside rush hour. The day started more or less as any other. Your mobile phone woke you a little earlier than usual because heavy rain meant traffic was less fluid than usual: the SafeRoute service you subscribe to estimated a 10-minute delay in your normal commute and so sent your mobile an earlier alarm. Now you are glad for the early start; an unhurried drive is a happy one. As you make the final turn on the way to work, your cooperative co-pilot reads a message from the car behind you. It’s your colleague, asking if you have time for coffee. Thanks to all the cooperative vehicle-infrastructure systems (CVIS), you are early for work so you catch a quick coffee with your friend. This is a future without road rage, a future of cooperative drivers using cooperative vehicle infrastructure systems. It is the vision of the CVIS project, which is itself part of a broader trend internationally with a focus on Intelligent Transport Systems (ITS). The USA, Japan and Europe are all thinking of cooperative systems like this, according to Paul Kompfner, Head of Sector, Cooperative Mobility at ERTICO – ITS Europe and coordinator of the CVIS project. “On every continent, part of the spectrum has been reserved for cooperative systems, 5.9 GHz in the States and Europe, and 5.8 GHz in Japan, so this subset of ITS is certainly coming. Right now, I’d say Europe has something of a lead in technology development and validation across a wide range of test sites,” suggests Kompfner.

IT3 komment: Egymással és a közlekedési infrastruktúrával kommunikáló járművek vízióját vetíti elénk a CVIS projekt. A megvalósulás azonban nem csak elképzelés és technológia kérdése, hanem nagyon komoly infrastruktúra fejlesztést és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is igényli. Ha a járműpark cserélődési ütemét is figyelembe vesszük, akkor az tűnik valószínűnek, hogy csak az évtized vége felé fog mindez a mindennapok részévé válni. Viszont a fejlesztéseket már most el kell kezdeni ahhoz, hogy bármi is megvalósulhasson az elképzelésekből.

Forrás: cordis.europa.eu

Jármű vak vezetőknek

Hamarosan speciális járművet vezethetnek a vakok.

Diákok csoportja a Virginiai Egyetem Mérnöki karán egy olyan járművet tesztel, amely lehetőséget ad a vak embereknek a vezetésre. A retro stílusú négykerekű „koszos bogarat” (buggy-t) a Virginiai Egyetem Robotikai és Mechanikai Laboratóriumának a vak vezetők kihívásaival foglalkozó csoportja fejlesztette ki. A „buggy” lézeres keresőket és direkt hangutasítású ember-gép kapcsolatot és más módszereket használ, hogy segítse a vak vezetőket, amikor kormányoznak, fékeznek és gyorsítanak. A jármű még a korai tesztelés fázisában van, de máris elnyerte a Vakok nemzeti szövetségének a díját, mert a legnagyobb áttörést jelenti a látássérültek önálló életvitele felé. „Nagyszerű volt” mondta a baltimore-i Wes Majerus, az első vak személy, aki vezette a „bogarat” egy speciális kurzuson a Virginiai Egyetem Campusán ennek a nyárnak az elején. Beülve a járműbe, az információkat feldolgozó egység adatai alapján, egy vak vezető is elfordíthatja a kormánykereket, megállhat és gyorsíthat, A lézer tartományban dolgozó szenzorok egyfajta szemként szolgálnak a vezető számára, és kombinálják hangparancsokat és a ruha-vibrálást, mint irányító jelet. A Virginiai Műszaki Egyetem hallgatói csoportjának egyik tagja beült Majerus mellé az utas-ülésre, hogy megfigyelje a rendszer szoftvereinek a működését. „Ez a nagyszerű első lépés” mondta Majerus. „Az emberi utasítások között: a vak vezetők hang-utasításai a vak vezetőket segítő egység felé, és a kocsit irányító utasítások között elég precízen különbséget kell tenni. A technológiát a környezet érzékelésére használják fel. Néhány esetben, amikor az utas a balra fordulásra szavazna, el kell dönteni, hogy egy kicsi balra fordulás legyen, vagy nagyobb bal-fordulat legyen? A járművet szintén vezette Mark Riccobono, a Jernigan Intézet vezetője, ő is Baltimore-ból, aki szintén vak. Ő történelminek nevezte a tesztvezetést. Ha valaha elterjed ez a technológia, akkor meg kell változnia a törvénynek, amely ma nem engedi a vakokat a vezetni. A Virginiai Műegyetem nagyobb technológiai változást tervez, beleértve, hogy a „buggyt” lecseréli egy teljesen elektromos autóvá, amelyet a városközpontokban használnak a tisztviselők. A teljesen elektromos járműben lecsökken a vibráció, ami csökkenti a lézer szenzorok problémáit, és tiszta elektromos energiát és jelet tud adni a feldolgozó egységnek.

IT3 komment: A fogyatékos emberek segítése olyan ok és indok, amelynek ernyője alatt a legújabb, néha kockázatos eszközök is kipróbálhatók. A vakok számára kifejlesztendő autóba szinte minden élvonalbeli eszköz beépül, amit egy intelligens járműben ma el tudunk képzelni. A terveikben felsejlik egy elektromos városi kisautó is, amivel a nagyvárosok helyzetén próbálnak javítani.

Forrás:www2.timesdispatch.com

Az evolúciótól az algoritmusokig

Az evolúciótól ellesett módszereket az IT legkülönbözőbb területein hasznosítják, így – nem meglepő módon – az autóiparban is kísérleteznek velük.

Extensive resource management is required in low rainfall regions, where groundwater reserves are rare and must be tapped with great care. Various factors must be taken into account… This complex application problem was examined by Tobias Siegfried and Wolfgang Kinzelbach, professor at the Institute for Environmental Engineering at the ETH Zurich, with the help of simulated evolution. In doing so, they used methods developed by the group of Eckart Zitzler who specialises in tackling these types of hard problems with “Evolutionary Algorithms”. The algorithms are called “evolutionary” because the characteristics of evolution – mutation, recombination and selection – form the basis of their search for promising solutions. They are most often used for complicated construction problems in engineering. The method is time-intensive but flexibly applicable; meaning it is particularly suitable for complex applications in which classic analytical processes do not work. The random search process on which the algorithms are based is not mainly about finding the best solution, but rather about meliorization, i.e. constantly improving solutions. The researchers never know when they have reached the maximum improvement. “That’s not the main issue. We are more interested in how well the initial solution can be improved,” says Zitzler. The Zitzler Group’s most recent research project deals with automotive electronics; the computer systems, which, for example, control braking, air-conditioning and airbags, must be optimised. The problem here is that the wiring of the components, spread over various parts of the car, weighs over 100 kilograms. The researchers must build a hardware structure, and determine where which element can be optimally assembled in the car to keep the wiring weight low, costs minimal and the reaction time of the entire system short. The system must also be as reliable as possible.

IT3 komment: A mindig a legjobb megoldást kereső evolúciót szimulálva, azaz evolúciós algoritmusok alkalmazásával könnyebben kivitelezhetők és optimalizálhatók a gépjárművek fékezését, légkondicionálását és légzsákjait vezérlő számítógépes rendszerek. Legalábbis egy felettébb szerteágazó svájci projekt résztvevői szerint.

Forrás: http://www.ethlife.ethz.ch

Autószalon és virtuális valóság

A virtuálisvalóság-technológiák elterjednek az autóiparban és minden bizonnyal az intelligens közlekedési rendszerekben is.

Buying a new car is one of the biggest purchases most people make. But how can you be sure that the car you order will live up to your expectations? European and Asian researchers are using immersive virtual reality and emotional design to offer a solution. Most people do not buy cars on a whim and most do not want just a standard model. The customer’s choices will not be based on functionality alone – if that were the case we would all drive the most fuel-efficient vehicles that can get us from A to B as cheaply, safely and comfortably as possible. Design also plays a major role, attracting people to a certain model based on tastes and feelings alone. However, customers also want more customisation options, from different shades of colours down to engine configurations and internal finishes. The researchers behind the EU-funded CATER project believe they have developed a better way to efficiently present customisation options to customers and help them decide, overcoming the constraints of dealers’ catalogues and the often bland vehicle configuration systems on automakers’ websites. “By giving people the chance to immerse themselves in the car in 3D virtual reality, they can better understand what the options are, how they look and will feel more confident about making a purchase,” explains Manfred Dangelmaier, the coordinator of the project. Instead of flicking through catalogues or having a dealer click through options on a computer, potential car buyers visiting dealerships fitted with CATER’s immersive vehicle ‘configurator’ would be able to visualise all the vehicle options and variations in high-resolution 3D, presented on a television, a large wall display or even in a virtual reality cave. In the past, the high cost of VR systems has kept dealers from using the technology, but the CATER project has proven that it can be set up cost effectively.

Komment: A virtuális valóság technológiák lassanként tényleg megjelennek a mindennapjainkban. A CATER rendszer kifejlesztése már egyértelműen egy gyakorlat orientált innovációs projekt. Némileg félrevezető, hogy a hasznosítást csak egy az autószalonban tudják elképzelni a kutatók. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy szükség lesz autószalonra, ha a CATER-hez hasonló alkalmazások elterjednek.

Forrás: cordis.europa.eu