Autók internete

Az intelligens közlekedés megvalósulásához közelebb vihet egy, az autók – és a közlekedés más szereplőinek – internet-szerű hálózatán dolgozó európai uniós kezdeményezés.

Your cooperative dashboard flashes a warning: “Emergency vehicle crossing at the next intersection!” You start slowing down. On cue, the lights on your route turn red, simultaneously turning green for a fire engine crossing at the intersection. That fire engine will surf a ‘wave’ of green lights all the way to the blaze further downtown. As the lights turn green, your display suggests a diversion that will skirt the scene of the accident, avoiding any risk of congestion. You take the suggested turn and your car advises you of a new speed limit. You slow down and gain some extra 'green miles', bonus points awarded to careful drivers, redeemable against a range of privileges, such as driving in the city centre without charge, or using bus lanes outside rush hour. The day started more or less as any other. Your mobile phone woke you a little earlier than usual because heavy rain meant traffic was less fluid than usual: the SafeRoute service you subscribe to estimated a 10-minute delay in your normal commute and so sent your mobile an earlier alarm. Now you are glad for the early start; an unhurried drive is a happy one. As you make the final turn on the way to work, your cooperative co-pilot reads a message from the car behind you. It’s your colleague, asking if you have time for coffee. Thanks to all the cooperative vehicle-infrastructure systems (CVIS), you are early for work so you catch a quick coffee with your friend. This is a future without road rage, a future of cooperative drivers using cooperative vehicle infrastructure systems. It is the vision of the CVIS project, which is itself part of a broader trend internationally with a focus on Intelligent Transport Systems (ITS). The USA, Japan and Europe are all thinking of cooperative systems like this, according to Paul Kompfner, Head of Sector, Cooperative Mobility at ERTICO – ITS Europe and coordinator of the CVIS project. “On every continent, part of the spectrum has been reserved for cooperative systems, 5.9 GHz in the States and Europe, and 5.8 GHz in Japan, so this subset of ITS is certainly coming. Right now, I’d say Europe has something of a lead in technology development and validation across a wide range of test sites,” suggests Kompfner.

IT3 komment: Egymással és a közlekedési infrastruktúrával kommunikáló járművek vízióját vetíti elénk a CVIS projekt. A megvalósulás azonban nem csak elképzelés és technológia kérdése, hanem nagyon komoly infrastruktúra fejlesztést és az ehhez szükséges anyagi forrásokat is igényli. Ha a járműpark cserélődési ütemét is figyelembe vesszük, akkor az tűnik valószínűnek, hogy csak az évtized vége felé fog mindez a mindennapok részévé válni. Viszont a fejlesztéseket már most el kell kezdeni ahhoz, hogy bármi is megvalósulhasson az elképzelésekből.

Forrás: cordis.europa.eu

Virtuális családi összejövetelek

A videókommunikáció terjedésével hatékonyabbá válnak a telejelenlét-megoldások.

Egy európai kutatócsoport azt reméli a legmodernebb videó- és audiókommunikációs technológiák és a digitális média, interaktív eszközök, valamint környezet-intelligencia összeházasításától, hogy az összes életkor-csoporthoz tartozó személyeknek – akár sokezer kilométer távolságból is – több lehetősége lesz összejönni, játszani, megosztani élményeiket, és általában kommunikálni, kapcsolatban maradni egymással, valamint szórakozni. Az emberek közti technológiai és szociális korlátok felszámolása a cél. „E-mail, internet, mobiltelefon, webes telefonhívások, mind úgy lettek tervezve, hogy egy személy használ egy gépet, s nem családok vagy csoportok közti kommunikáció elősegítésére” – elmélkedik Nikolaus Färber, a Fraunhofer Intézet kutatója. – „A technológia elválasztja egymástól, izolálja az embereket.” Az EU által finanszírozott TA2 (Together anywhere, together anytime, azaz Bárhol, bármikor együtt) projekten dolgozva, Färber és egy kutatócsoport a telejelenlétet olcsón és hozzáférhető módon az átlagos háztartásokba juttatva akar változtatni a technológia jelenállásán. Elképzelésük szerint barátok, családtagok csoportjai látnák egymást a televízió képernyőjén, hallanák egymást sztereórendszereiken, fényképeket és videókat osztanának meg, játszanának egymással. Ráadásul mindezt olyan természetességgel tennék, mintha ugyanabban a szobában lennének. Az álom megvalósulásához, elérhető árú és könnyen installálható telejelenlét-rendszer létrehozásához fejlesztik a szükséges összetevőket, amelyekkel speciális szobák és óriás-képernyők nélküli rendszerek építhetők ki a virtuális együttlétekhez. A szobában elég egy televízió, hangrendszer, kamera és mikrofonok, s máris kivitelezhető a kellő mértékben interaktív és immerzív élmény. A kommunikációs alapokról, működésükről a végfelhasználó számára is átlátható szoftver gondoskodna. A Fraunhofer Intézet fejlesztési stádiumban lévő audió kommunikációs motorja valósidőben, hifi hangminőségben fog működni, ami bizony komoly előrelépés a jelenlegi internetes telefonok remegő képeihez, visszhangjaihoz képest. Más projektpartnerek, többek között a Philips, a BT és az Alcatel-Lucent interaktív eszközök és környezet-intelligencia összekapcsolásával igyekeznek javítani a videókommunikáció minőségén. Képzeljük csak el, mekkora élmény lesz, ha két vagy több család játszik valamilyen táblás játékot, s közben hallják és látják egymást. A kamerákat a háttérben működő mesterséges intelligencia irányítja a beszélő személyre, a játék soron következő mozzanatára stb.

IT3 komment: A környezet-intelligenciával összekapcsolt jó minőségű telejelenlét-technológiák és – a szimpla telefonáláson, üzenetváltáson túlmutató – alkalmazásaik új kommunikációs, interakciós forgatókönyvek sokaságával kecsegtetnek, amelyekben az egyénről a közösségekre, például családokra tevődik át a hangsúly.

Forrás: cordis.europa.eu

Szélessávú adattovábbítás emberi karral

Nemcsak vezetékek és vezeték nélküli közegek, hanem az emberi bőr is használható hálózati kommunikációs csatornaként, legalábbis egy koreai kutatócsoport szerint.

First we sent data through wires, then the air, now the human body is becoming a communications conduit. Researchers at Korea University in Seoul have transmitted data at a rate of 10 megabits per second through a person's arm, between two electrodes placed on their skin 30 centimetres apart. The thin, flexible electrodes use significantly less energy than a wireless link like Bluetooth. That's because low-frequency electromagnetic waves pass through skin with little attenuation, a route that also shelters them from outside interference.
Rather than wiring people directly to the internet, the team see health benefits for their technology. It is difficult to monitor vital signs, such as blood sugar and electrical activity of the heart, in a person going about their everyday lives because it means either covering them in snaking wires connected to a recording device, or using wireless transmission. "If we use wireless for each of these vital signs we would need many batteries," says study co-author Sang-Hoon Lee of Korea University in Seoul. A network transmitting through the skin would cut energy needs by roughly 90 per cent, he says. A communications link that worked in this way was first demonstrated in 2005 by researchers at the University of Tokyo in Japan. But the electrodes used were large, rigid and made of silver chloride, which can cause skin irritation if kept in place for long periods of time. Lee and colleagues coated a metal electrode with a flexible silicon-rich polymer and made sure it was skin safe by asking volunteers to wear an electrode on their shoulder, or behind their ear for a week. They also carried out cytotoxicity tests using human cell cultures. The entire device is 300 micrometres thick – about the width of three human hairs – and withstood tests in which it was bent to a 90-degree angle 700,000 times. The Korean team are working with a large electronics manufacturer to develop health-monitoring networks using the new electrodes. Lee says future versions could even be embedded beneath the skin for long-term monitoring applications, such as electrocardiography (ECG) or electroencephalography (EEG).

IT3 komment: Az IKT implantátumok elterjedésének egyik korlátja a testbarát anyagok hiánya. A Koreai Egyetem kutatóinak sikerült demonstrálniuk, hogy az emberi bőr is használható adatátviteli közegként. A kísérlet az mutatja, hogy lehetséges olyan megoldások kidolgozása, amely szükségtelenné teszi az emberi testbe ültetett eszközök kommunikációs interfészének kivezetését a bőrfelületig. Az adatátviteli megoldás ráadásul 90%-kal kevesebb energiát használ fel, mint amit a hasonlóan testbarát vezeték nélküli megoldások.

Forrás: www.newscientist.com