Touchpad-ek új generációja?

Új funkciókkal bővülnek a touchpad-ek.

An Intel executive suggested it was abnormal to interact with a laptop using input devices like touchpads, but Synaptics is out to debunk that notion by making touchpads more user-friendly. The company is eliminating the click buttons to increase the size of touchpads, and is also looking to add new touchpad gestures to simplify routine PC tasks. Users will be able to design their own touchpad functions using custom gestures. For example, drawing A on a touchpad could take users directly to Amazon's Web site, said Mark Vena, vice president of Synaptics' PC business unit. The technology is just one way to boost the usability of touchpads and could be applied to multiple applications. "The whole notion of creating custom gestures and doing that in an intuitive way is something we are spending a lot of time on," Vena said. Bringing quicker shortcuts to launch applications through touchpads could bring the usability that tablet PCs couldn't achieve, said David Daoud, a research manager at IDC. "The tablet PC hasn't taken off as much as many wanted it to," Daoud said. Touch screens could ultimately take off, but versatile touchpads could fill the role until users get more comfortable interacting with laptop screens. There is also growing interest in making better use of touchpads for functionality like image manipulation. Gesture technology already offered on Synaptics touchpads includes using one or multiple fingers to jump between pages in an e-book, rotate images or zoom into documents. Synaptics is also looking to bring haptics to touchpads, in which a vibrating touchpad can notify users of certain events. For example, if a user receives an e-mail during a meeting, a buzzing sensation in the touchpad can notify the user of the event. That could be helpful if a user doesn't want a laptop chiming during a meeting. Synaptics is also looking at tiny touch-based LCD screens to replace touchpads, but that has limited usability and versatility. A graphical user interface and applications also need to be built around the LCD-based touchpad to make it usable, which could require a lot of work. Synaptics' immediate focus, though, is eliminating touchpad buttons with its Clickpad technology, functionality that Apple offers in some MacBook laptops today. The technology builds click functions inside the touchpad surface.

IT3 komment: A vezető touchpad gyártó, Synaptics új funkciókkal bővíti a eszközeit. Az elképzelés lényege az, hogy a touchpad fejlett ember-gép kommunikációs felületként legyen használható. A cég törekvése jól mutatja az egér és a billentyűzet jellegű interfészek gyengeségeit kompenzáló kommunikációs interfész eszközök iránti igényt. Persze könnyen lehet az is, hogy a nagyívű elképzelések mögött csupán az áll, hogy az érintőképernyős mobilokat gyártó konkurenciát szeretnék utolérni a touchpad gyártók.

Forrás: www.itworld.com

Digitális rozetta kő

Japán kutatók egészen hosszútávú – akár ezer évig is működőképes – adattárolási megoldáson dolgoznak.

You might be familiar with the heartbreak and frustration of a failed hard disk - fretting over the loss of precious pictures, irreplaceable files squirreled away over years, often lost forever.
These are depressingly regular losses often visited on those who do not make regular back-ups. But no matter how much you back up, all that precious data could be easily wiped out or rendered unreadable in the future anyway because of out-of-date or redundant technology. So imagine the headache archivists face having to figure a way to back up and preserve our digitised heritage and make it accessible for future generations - even 1,000 years into the future - and avoid what many dread: a digital Dark Age. Researchers working in Japan say they might have the breakthrough archivists are praying for - a sealed permanent memory bank that will be easily readable now and far into the next millennium. The team, led by Professor Tadahiro Kuroda of Tokyo's Keio University, has proposed storing data on semiconductor memory-chips made of what he describes as the most stable material on the Earth - silicon. Tightly sealed, powered and read wirelessly, such a device, he claims, would yield its digital secrets even after 1000 years, making any stored information as resilient as it were set in stone itself. It's a realisation that moved the researchers to name the disc-like, 15in (38cm) wide device the "Digital Rosetta Stone" after the revolutionary 2,200-year-old Egyptian original unearthed by Napoleon's army. One project - The World Digital Library (WDLP) has its sights on such a device. According to Professor Kuroda the project needs a device that can last at least 1,000 years, more than a terabyte of storage and real-time accessibility. "We believe our sealed permanent memory system, the Digital Rosetta Stone, will satisfy these demands." Work on this silicon lifebelt is still at an experimental stage, but Professor Kuroda hopes to have something ready for practical use in ten years. The process starts by etching bits and bytes by laser onto silicon wafers, the ultrapure materials from which computer chips are made. Crucially, the nature of these digital markings will be determined by a universal agreement on a common storage language that will hopefully last thousands of years.

IT3 komment: Az információs társadalom egyik komoly, megoldatlan problémája digitális anyagaink hosszútávú tárolása, archiválása. Adathordozók tűnnek fel és el, technológiák vesznek a múlt süllyesztőjébe, magukba zárva a távoli jövő archeológusai számára oly sok felbecsülhetetlen kincset. CD, DVD, CD-R, DVD-R; egyik sem éri meg a következő századfordulót, sőt… Vagy esetleg mégis feltörhető a feltörhetetlen zár? Egy, a problémán régóta dolgozó japán kutatócsoport szerint igen – a Digitális Világkönyvtár projekt számára (még legalább egy évtizedig) készülő szilíciumalapú permanens memóriabankjuk, egy félvezető eszköz a negyedik millennium embereihez is eljuttathatja napjaink dokumentumait.

Forrás: news.bbc.co.uk

Tíz évre a mesterséges agytól

Szintetikus emberagyat terveznek egy svájci laboratóriumban.

Henry Markram, a Kék Agy projekt vezetője már szimulálta az egér agyának egyes elemeit. Állítása szerint egy szintetikus emberagy hasznos szolgálatokat tehet mentális megbetegedések kezelési módjának kutatásában. Mintegy kétmilliárd ember szenved ilyen-olyan agyi károsodásban – fűzte hozzá. A projektet a svájci EPFL (École Polytechnique Fédérale de Lausanne) indította el 2005-ben. Célja az emlősagy laboratóriumi adatok alapján „visszafelé” történő megtervezése. Markram kutatócsoportja elsősorban a neokortexként ismert repetitív egységekre, a neokortikális „oszlop”-ra összpontosít. „Ez egy új agy” – magyarázza. – „Az emlősöknek a családi és más közösségi interakciók komplex kognitív funkcióinak kezelése céljából van szükségük rá.” Az elmúlt tizenöt évben a professzor és csoportja részekre bontotta a neokortikális oszlop szerkezetét. „Mivel fel kell fedezni a kommunikáció, a kapcsolódás valamennyi szabályát, többről van szó szimpla katalogizálásnál” – nyilatkozta. – A projekt több tízezer – egymástól különböző – idegsejtről készített mesterséges neokortikális oszlop létrehozását lehetővé tevő szoftvermodellt. Ugyan minden egyes idegsejt egyedi, megállapították, hogy különböző agyi áramkörök közös mintákkal rendelkeznek. A modell életre keltéséhez az eddigi modelleket és néhány algoritmust gépi rendszerbe táplálva szuper-számítógéppé kell alakítani. „Egyetlen idegsejt tevékenységéhez szükséges összes számításhoz kell egy laptop, tehát tízezer idegsejthez tízezer laptop kell” – vonta le a következtetést Markram. Laptopok helyett azonban egy tízezer processzoros IBM Kék Gén gépet használ. A szimulációk megkezdődtek, rendeltetésük, hogy az agyműködésről adjanak fogódzókat. Például mutatnak egy képet – mondjuk, egy virágét – a mesterséges agynak, majd követik a gépben végbemenő elektromos aktivitást. „Beindítjuk a rendszert, és létrehozza saját reprezentációját” – így Makram. Céljuk, hogy ezt a reprezentációt felhasználva és kivetítve, a kutatók közvetlenül lássák, miként érzékeli az agy a világot. A Kék Agy projekt – az idegtudományok és a filozófia fejlődéséhez való hozzájárulás mellett – gyakorlati alkalmazásokkal is kecsegtet. Például az állatokra vonatkozó összes idegtudományi adatot egybegyűjtve, létre lehet hozni egyfajta „Noé bárkájá”-t. A bárka alapján pedig állatmodellek dolgozhatók ki. De a kutatás agyi rendellenességek vizsgálatában szintén segíthet.

IT3 komment: A tudomány és technológia régi álma mesterséges agyak építése. A jelenlegi állás szerint még távol vagyunk az embertől, egyelőre igen primitív élőlényekkel kísérleteznek, ráadásul egy-egy neuron működésének hiteles szimulálása nagyon komoly számítási kapacitást igényel. Időről időre ígéretes kezdeményezések látnak napvilágot, amelyek a célt ugyan nem valósítják meg, de más területekre, például az agykutatásra, medicinára és a gyógyászatra megtermékenyítően hatnak. Kérdés, hogy Markram projektje ezek közé tartozik, vagy valóban sikerül kiviteleznie azt, amitől – bevallása szerint – csak tíz év választja el.

Forrás: news.bbc.co.uk