A rovaroknak azt a figyelemre méltó képességét, hogy egyszerre minden irányba tudnak nézni, kutatók egy nemzetközi csoportja egy mesterséges, foltmentesen körbetekintő „szem” létrehozásával valósította meg.
Elsősorban tudományos eszköznek tervezték, hogy jobban vizsgálhassák hogyan látnak, tájékozódnak és tanulnak a rovarok. A fejlesztők véleménye szerint azonban ezt az elegáns Perspex gömböt fel lehet használni robotjárművek és -repülőgépek irányítására is, mivel alacsony költség mellett panorámaszerű, biztonságos felderítést tud biztosítani és újszerű világítási rendszerrel rendelkezik.
A „szemet” az ausztráliai Vision Centre egyik kutató csoportja úgy tervezte meg, hogy minél pontosabban kövesse azt, amit a rovarok látnak amint egy táj felett elhúznak. Azonban ez csak része egy nagyobb projektnek, amely annak megértésére törekszik, hogy a rovarok hogyan tájékozódnak, hogyan találnak élelmet, hogyan menekülnek a ragadozók elől, és különösen, hogyan találnak haza, mint pl. a méhek.
„A panorámalátás azt jelenti, hogy sokkal több információ áll rendelkezésre, amellyel nyomon lehet követni és irányítani lehet a mozgást a világban. A rovarok valahogy ezt jobban csinálják, mint mi, mert egy pillanat alatt körbe tudnak tekinteni maguk körül.” – magyarázza Dr. Jochen Zeil a Vision Centre és az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója.
„Sokféle széles látószögű és panorámaképet adó készüléket terveztek már ezelőtt, de a mienk mindegyiknél szélesebb látóteret nyújt teljesen foltmentesen – miközben robusztus és rendkívül könnyű.”
Maga a „szem” egy gyönyörűen lecsiszolt Perspex gömb, és egy olyan beépített, ezüstbevonatú fejjel rendelkezik, amely 360-fokos, teljes szögű képet ad anélkül, hogy a hasonló készülékeknél a tükrök alátámasztására használt tartóelemek eltakarnák a kép egy részletét. A gömb egy szokványos videókamerán helyezkedik el.
A legtöbb, panorámaképet adó készüléknek van valamilyen vakfoltja, ahol a tükör eltakar valamennyit a képből. Az AVECS-csoport azonban ezt kiküszöbölte úgy, hogy egy apró, széles látószögű lencsét helyezett a tükör tetejére, amely 260-fokos, függőleges látóteret biztosít.
Elsősorban tudományos eszköznek tervezték, hogy jobban vizsgálhassák hogyan látnak, tájékozódnak és tanulnak a rovarok. A fejlesztők véleménye szerint azonban ezt az elegáns Perspex gömböt fel lehet használni robotjárművek és -repülőgépek irányítására is, mivel alacsony költség mellett panorámaszerű, biztonságos felderítést tud biztosítani és újszerű világítási rendszerrel rendelkezik.
A „szemet” az ausztráliai Vision Centre egyik kutató csoportja úgy tervezte meg, hogy minél pontosabban kövesse azt, amit a rovarok látnak amint egy táj felett elhúznak. Azonban ez csak része egy nagyobb projektnek, amely annak megértésére törekszik, hogy a rovarok hogyan tájékozódnak, hogyan találnak élelmet, hogyan menekülnek a ragadozók elől, és különösen, hogyan találnak haza, mint pl. a méhek.
„A panorámalátás azt jelenti, hogy sokkal több információ áll rendelkezésre, amellyel nyomon lehet követni és irányítani lehet a mozgást a világban. A rovarok valahogy ezt jobban csinálják, mint mi, mert egy pillanat alatt körbe tudnak tekinteni maguk körül.” – magyarázza Dr. Jochen Zeil a Vision Centre és az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója.
„Sokféle széles látószögű és panorámaképet adó készüléket terveztek már ezelőtt, de a mienk mindegyiknél szélesebb látóteret nyújt teljesen foltmentesen – miközben robusztus és rendkívül könnyű.”
Maga a „szem” egy gyönyörűen lecsiszolt Perspex gömb, és egy olyan beépített, ezüstbevonatú fejjel rendelkezik, amely 360-fokos, teljes szögű képet ad anélkül, hogy a hasonló készülékeknél a tükrök alátámasztására használt tartóelemek eltakarnák a kép egy részletét. A gömb egy szokványos videókamerán helyezkedik el.
A legtöbb, panorámaképet adó készüléknek van valamilyen vakfoltja, ahol a tükör eltakar valamennyit a képből. Az AVECS-csoport azonban ezt kiküszöbölte úgy, hogy egy apró, széles látószögű lencsét helyezett a tükör tetejére, amely 260-fokos, függőleges látóteret biztosít.
IT3-komment: Az emberiségnek hatalmas lehetősége, hogy tanuljon annak a 4 milliárd évnek az „eredményeiből”, amelyet az élet és az intelligencia kialakulása a Földön létrehozott. Számtalan, még nem is ismert fehérje-molekula (egyfajta nanoszerkezet) van kódolva az élőlények genetikai kódjában, és számtalan makroszerkezetnek (pl. élőlények testrészeinek, funkcionális és érzékszerveinek) az előállítási módja van szintén ugyanott „leírva”. Ma ezeket az információkat még csak éppen, hogy elkezdték megfejteni a kutatók. Azonban addig is, amíg a genetikai kód „nyitott könyvvé” válik számunkra, már önmagában az a tény, hogy valamelyik szerv működik (és jól működik) az élőlények valamelyik csoportjánál, ösztönzést és ötletet adhat arra, hogy a képességet leutánozzuk és felhasználjuk – esetleg egészen más elvekre építve és technikákat használva. Ráadásul a funkciók lemásolására való törekvés alternatív megoldásokat és – ezen keresztül – innovációt hoz létre. Így vagy úgy, de a ma élő (vagy valaha élt) lények követhető mintákat és előremutató irányokat adnak az intelligencia további fejlődésének a Földön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése