Azon erőfeszítéseinek részeként, hogy a Google-lel szemben jobb versenypozícióba kerüljön, a Microsoft a keresés során a személyek és kapcsolataik közötti összeköttetéseket is megvizsgálja, hogy minél jobb eredményeket tudjon produkálni.A Microsoft-kutatók azt vizsgálják, hogy vajon javítja-e az eredményeket, ha a keresés során egy adott közösség különböző tagjaitól származó adatokat is felhasználják egy, a cég által„csoportképzés”-nek nevezett technika segítségével. A kezdeti megállapításaik szerint, amelyek kb. 100 résztvevő Microsoft-alkalmazott bevonásával folytatott kísérleteken alapulnak, a különböző csoportok specifikumainak figyelembe vétele jelentősen jobb keresési eredményeket adhat.
A kutató csoport kifejlesztett egy algoritmust, amely átlagosan legalább egy olyan – az adott csoport minden tagja számára érdekes – keresési eredményt talál, amelyet jobbnak ítélnek, mint a hagyományos algoritmusokkal szolgáltatott eredmények. A kutatás eredményét a február közepén Barcelonában tartandó webkeresési és adatbányászati konferencián fogják bemutatni.
A Microsoft-csoport meg van győződve arról, hogy ez a megközelítés elő tudja segíteni, hogy a cégük túlszárnyalja a keresési eredmények minősége tekintetében a széles körben elfogadott szintet. „Ma a keresőgépek igazi kihívással néznek szembe, és egyfajta fordulóponthoz érkeztek a tekintetben, hogy hogyan tudnak információt szerezni a keresést indító személyről.” – mondja Jaime Teevan, a Microsoft Research számítógéptudósa és a szóban forgó cikk fő szerzője. „A kutatás lehetőséget nyújt ennek elősegítésére.”
Az új kutatás része a Microsoft azon erőfeszítéseinek, hogy megpróbálja csökkenteni a Google hatalmas előnyét a keresés terén. Egy 2008-as felmérés szerint, amelyet a Nielsen fogyasztáselemző cég készített, Google jelenleg 63%-át bonyolítja le az összes kiadott keresésnek, és ezzel messze megelőzi részesedésben mind a Yahoo-t (17%), mind a Microsoft-ot (10%). Az elmúlt évben a Microsoft megpróbálta növelni a részesedését a Yahoo megvételével, de a kezdeti tapogatózásait visszautasították. A Yahoo később vissza akart térni a tárgyalóasztalhoz, de a Microsoft akkor már inkább a saját keresési kínálatának továbbfejlesztésére igyekezett koncentrálni, hogy használóinak körét növelje.
A keresési eredmények finomítását tartva szem előtt Teevan és kollégái, Meredith Morris és Steve Bush azt vizsgálták meg, hogy a hasonló érdeklődési körű vagy tulajdonságú személyek hogyan keresnek információt. A kutatók a személyeket olyan explicit paraméterek alapján csoportosították, mint koruk, nemük, részvételük bizonyos levelezési listákon és munkakörük. Bizonyos esetekben implicit csoportokat következtettek ki, mint pl. azok a személyek, akik láthatólag ugyanazokat a feladatokat hajtják végre vagy ugyanaz az érdeklősédük. A kutatók elismerik, hogy ilyen adatok gyűjtése a való világban eléggé komplikált lehet. De talán regisztráción keresztül, korábbi keresések eltárolásával vagy közösségi szoftverek segítségével be lehet őket gyűjteni.
A Microsoft-csoport úgy találta, hogy a demográfiai adatokkal, mint pl. kor vagy hely, meghatározott csoportok legtöbb keresésében kevés hasonlóság van. A hasonló érdeklődésű személyek csoportjai viszont általában ugyanazokat a keresési kifejezéseket tartják legfontosabbaknak. A kutatók azt is megállapították, hogy habár az egyes személyek úgy gondolják, hogy a kereséseiket hasonló módon fogalmazzák meg, valójában a kereső kifejezések részleteit tekintve igen nagy változatosság tapasztalható.
Például, amikor megkérték őket, hogy határozzák meg, mik az előnyei és hátrányai a távmunkavégzésnek, volt, aki „távmunká”-ra keresett, míg mások „az otthoni munkavégzés költségelőnyé”-t és „az irodai távmunkavégzés gazdasági összehasonlításá”-t kérdezte le. Annak a tudása, hogy bizonyos embereknek közös az érdeklődésük, jobb eredményeket hozhat.” – fejti ki Teevan. „Én nem ugyanúgy beszélek a dolgokról, mint ahogy te.” – magyarázza. „Ám ezeket a különböző módokat tudatosan felhasználva nagyobb valószínűséggel lehet abban az esetben egy kívánt oldalt megtalálni, ha valaki a saját módján kér információt valamiről.”
IT3-komment: A Microsoft ismét kétségbeesetten törekszik egy olyan internetes piaci pozíció megszerzésére, amelynek fontosságát csak – saját szempontjából majdnem tragikusan – későn ismerte fel. Némileg hasonló volt a helyzet a böngészők (Netscape ill. Explorer), a dokumentumformátumok (ODF ill. OOXML) és a hiperszámítástechnika (Google Apps, IBM Blue Cloud ill. MS Cloud) esetén is. Ma még azonban nehéz elképzelni azt az időt, amikor rendszeresen MS-keresőgéppel fogunk „guggolni”.
Mindazonáltal jó irányban keresgél a Microsoft. A keresési technológiák ma a világhálón még túlságosan kevés információt használnak fel arról a tényleges konterxtusról, amelyben a keresést megfogalmazzák. Ezzel szemben a kommunikáció alapvetően kétirányú folyamat, ezért a webes keresés is akkor tud igazán hatékony lenni, ha a keresőgép minél többet tud az adott keresés céljáról, körülményeiről, sajátos módjáról. A netes közösségekben sok ilyen információ van összegyűjtve, „csak” rá kell jönni, hogyan lehet felhasználni a keresés haékonyságjavítására. Kérdés persze, hogy ez elég-e a Google nagyívű kezdeményezései mellett (pl. az összes könyv digitalizálása, keresőgépek nyelvi képességekkel).
Mindazonáltal jó irányban keresgél a Microsoft. A keresési technológiák ma a világhálón még túlságosan kevés információt használnak fel arról a tényleges konterxtusról, amelyben a keresést megfogalmazzák. Ezzel szemben a kommunikáció alapvetően kétirányú folyamat, ezért a webes keresés is akkor tud igazán hatékony lenni, ha a keresőgép minél többet tud az adott keresés céljáról, körülményeiről, sajátos módjáról. A netes közösségekben sok ilyen információ van összegyűjtve, „csak” rá kell jönni, hogyan lehet felhasználni a keresés haékonyságjavítására. Kérdés persze, hogy ez elég-e a Google nagyívű kezdeményezései mellett (pl. az összes könyv digitalizálása, keresőgépek nyelvi képességekkel).
1 megjegyzés:
Megyjegyzes
Megjegyzés küldése