Robothalak mérik a környezetszennyeződést

A spanyol partoknál lubickoló géphalak jól szemléltetik, hogy a robotika környezetvédelmi célokra is felhasználható.

Something fishy is going on in northern Spain. The waters of the port of Gijon are shortly to be invaded - by robots. Scientists are building a shoal of robot fish to be let loose in the port to check on the quality of the water. Modelled on carp, the fish are to be lifelike in appearance and swimming behaviour so they will not alarm their fellow marine inhabitants. The robots, the first of their kind, are equipped with tiny chemical sensors capable of detecting pollutants in the water. These let the fish home in on the sources of hazardous pollutants, such as leaks from vessels or undersea pipelines. The fish were developed by the University of Essex in Britain. They are the result of a three-year research project funded by the European Commission. "Using shoals of robotic fish for pollution detection in harbours might appear like something straight out of science fiction [but] there are very practical reasons for choosing this form," said Rory Doyle, senior research scientist. "In using robotic fish we are building on a design created by hundreds of millions of years' worth of evolution which is incredibly energy efficient. "This efficiency is something we need to ensure that our pollution detection sensors can navigate in the underwater environment for hours on end." Each robotic fish is about 1.5 metres long and can swim at a maximum speed of about one metre per second. Whenever they find traces of pollutants, the fish can relay the information to the shore. The robots are autonomous, rather than remote-controlled, and run on batteries that are recharged every eight hours or so when the fish return automatically to a charging point.

IT3 komment: A robotikai fejlesztések egyik iránya a biológiai modelleket, köztük az embert is valamilyen szinten másoló gépek. Rovarok, hüllők és más állatok mellett, ezúttal halakról mintázott szerkezetek kerülnek ki laboratóriumi környezetükből a – szó szerinti – mélyvízbe. Az Essex Egyetem több éve futó projektje (is) bizonyíték arra, hogy a robotikai alkalmazások messze túlmutatnak a gyárak vagy háztartások kapuin.

Forrás: www.ft.com

Előremenekülés az európai autógyártóknál

European automakers are feeling the economic pinch like the rest of the world. But this is no time to scrimp on research and development, warned experts at the recent CLEPA Technology Day. It’s time to move up a gear and ICT is the right driver.
News of bailouts and loan packages to keep Europe’s automakers and suppliers afloat is a sobering reality of the current economic crisis. “We are facing an extremely difficult situation,” said Lars Holmqvist, CEO of the European Association of Automotive Suppliers (CLEPA) at the Technology Day hosted by his organisation last week. Up to a third of auto suppliers are in, or will soon be in, financial trouble, he said. But he warned that tough times like these are no excuse to cut research and development budgets. “If we want to come out of the crisis in a competitive position, we have to keep R&D going during the crisis,” he suggested. New technologies to meet the EU’s CO2 requirements, for example, should give Europe a competitive advantage over rival automakers in the USA and Japan. “We will be the first to do it!” said Holmqvist. On the technology front, “it is also a straight line to electric”, he predicted, so a proposed call for projects related to electric and more efficient vehicles under the EU’s Framework Programme for research would be a welcome boost, he suggested. Even before the credit crunch kicked in last year, European researchers in the ILIPT project were working on a range of “intelligent logistics” concepts and systems aimed at delivering on the idea of a “five-day car” from order book to owner’s garage, compared to the average 40 days using current methods.

IT3 komment: Az európai autógyártók az informatizált járművekben és az informatizálásra épülő, felgyorsított gyártási folyamatban látják a kiutat az autóipar jelenlegi válságából. A pénzügyi válság miatt jelentősen érintett autóipar előremenekül, amikor az elektronikát a jármű hatékonyságának növelésére, és a gyártási folyamat felgyorsítására fordítja. Így jobban alkalmazkodik a vevők változó igényéhez: megrendelésre tud gyártani alacsony költséggel üzemeltethető autókat; és elkerülheti a készletre gyártást.

Forrás: cordis.europa.eu

Európai fejlesztők a Telco 2.0-ban gondolkodnak

European researchers have created a platform that allows users with no special expertise to generate telecom plus internet services. The backers hope the platform will pave the way for the Telco 2.0 era. Next year could be the date when, finally, we enter into the era of converged internet and telecom services. Call it Telco 2.0. It is well due. Up to now, the promise of converged telecom and internet services has remained just that, a promise. Those solutions that do work seamlessly are very effective, like the Blackberry, but they require proprietary software and special devices. This is hardly the promised happy marriage of two telecom worlds. That is about to change. European researchers have created a service development platform, called OPUCE, which makes two important breakthroughs. First, it offers a way to create converged ‘Telco-Internet’ services from scratch or using already created basic services; second, it is so simple to use that non-experts – regular surfers with no programming skills – can create their own compelling services, reportedly in minutes. OPUCE allows users to create converged services by combining internet technologies like instant messaging, email, maps, photo albums and directories with telco services, such as SMS, MMS, voicemail and so on. It may sound a bit vague, but the real-world applications enabled by the OPUCE platform are specific, unique and very compelling. They work just like mashups; small, software driven services on the internet that combine data from two or more sources to create exciting new information. The classic example online is services that combine, for example, Google maps with real estate listings; users can instantly see where there are new houses for sale. Now imagine that service delivered automatically to your mobile phone whenever a house in an area you are interested in hits the market.

IT3 komment: A távközlés és informatika, valamint a médiatechnológia konvergenciája ma már nemcsak eszközökben, hanem integrált szolgáltatásokban is megjelenik. Az OPUCE néven megjelenő szolgáltatási platform rugalmasan kombinálja az internet technológiát az üzenetkezelést, e-mailt, a térképszolgáltatást, a foto-szolgáltatásokat, a telefonkönyveket, a hangátvitelt is és az SMS-MMS-t is. Telco 2.0 néven emlegetik a konvergens szolgáltatási csomagot, amelyet nem profi felhasználók is gyorsan testre tudnak szabni maguknak. Ez is mutatja, hogy az infokommunikációs szektor a szétterülő fejlődési szakaszban van már (lásd Carlotta Perez nagy innovációs ciklusok elemzése c. tanulmányába).

Forrás: cordis.europa.eu

P2P módszerek a szívműködés megfigyelésére

P2P hálózatok túlterhelt központi szerverek alternatívái lehetnek az egészségügyben.

The possibility of remote monitoring for chronically ill patients will soon become a reality. Now, researchers in South Africa and Australia have devised a decentralized system to avoid medical data overload. They describe the peer-to-peer system in the International Journal of Computer Applications in Technology. People with a range of chronic illnesses, including diabetes, high blood pressure, and heart problems can benefit from advances in monitoring technology. Such devices could send data on a person's symptoms directly to a centralized computer server at their health center. This would allow healthcare workers to take appropriate action, whether in an emergency or simply to boost or reduce medication in response to changes in the patient's symptoms. However, as tele-monitoring is set to become widespread, there will inevitably be an issue of data overload with which a centralized computer will not be able to cope. Computer scientists Hanh Le, Nina Schiff, and Johan du Plessis at the University of Cape Town, working with Doan Hoang at the University of Technology, Sydney, suggest a decentralized approach. Le and colleagues have developed an application to demonstrate proof of principle of how a P2P network could incorporate patient sensors including thermometers, blood-pressure units and electrocardiograms (ECG). It is the latter on which the team has focused to build a P2P heart-monitoring network. The system builds on the team's concept of a physically-aware reference model (a PARM). Their PARM acts as a small-scale, but scalable model of the kind of network overlay that could be built on the internet. Tests have already demonstrated that a continual and unintrusive heart monitoring application could be developed into a working e-health system quickly and simply at low cost using P2P.

IT3 komment: A krónikus betegek folyamatos táv-felügyelete biztosíthatja a megszokott életvitelüket a túlélésükhöz szükséges, magasabb biztonsági szinten. Ugyanakkor, egy ilyen szolgáltatás túlterhelné az egészségügyi központok szervereit. A P2P hálózatok a túlterhelt központi szerverek alternatívái lehetnek az egészségügyben. A módszer lényege, hogy kisebb csoportokban, P2P módszerekkel dolgozzák fel a folyamatos információkat, és csak gond esetén fordulnak a központi szerverhez. A hatékony és olcsó megoldás elektronikus környezetben modellezi a „figyeljünk egymásra” ősi közösségi módszert.

Forrás: www.eurekalert.org

Saya robot mosolyog és dorgál

Saya, a robottanár újabb példa a szakterületben rejlő alkalmazási – ezúttal oktatási – potenciálra.

Japan's robot teacher calls roll, smiles and scolds, drawing laughter from students with her eerily lifelike face. But the developer says it's not about to replace human instructors. Unlike more mechanical-looking robots like Honda Motor's Asimo, the robot teacher, called Saya, can express six basic emotions - surprise, fear, disgust, anger, happiness, sadness - because its rubber skin is being pulled from the back with motors and wiring around the eyes and the mouth. In a demonstration, the robot's mouth popped open, its eyes widened and eyebrows arched to appear surprised. Saya pulled back on its lips to make a smile, and said simple preprogrammed phrases such as "Thank you," while its lips moved, to express pleasure.
"Robots that look human tend to be a big hit with young children and the elderly," Hiroshi Kobayashi, Tokyo University of Science professor and Saya's developer, said. "Children even start crying when they are scolded." First developed as a receptionist robot in 2004, Saya was tested in a real Tokyo classroom this year with a handful of fifth and sixth graders. "Simply turning our grandparents over to teams of robots abrogates our society's responsibility to each other, and encourages a loss of touch with reality for this already mentally and physically challenged population," Kobayashi said. Noel Sharkey, robotics expert and professor at the University of Sheffield, believes robots can serve as an educational aid in inspiring interest in science, but they can't replace humans. Kobayashi says Saya is just meant to help people and warns against getting hopes up too high for its possibilities. "The robot has no intelligence. It has no ability to learn. It has no identity," he said. "It is just a tool."

It3 komment: A több éve futó projekt tanulsága, hogy egyre emberszerűbb, mind jobban és sokrétűbben kommunikáló robotok fejleszthetők. Valószínűleg nagy szükség is lesz rájuk az elöregedő társadalmakban, különösen az ezirányú fejlesztésekben élenjáró Japánban. De hiába a hasonlóság, Saya gép, (egyelőre) képtelen tanulni, nem rendelkezik intelligenciával. Legalábbis fejlesztője szerint, ami igen érdekes állítás, mert tervezőik kevésbé látványos robotokról is hajlamosak ennek az ellenkezőjét állítani.

Forrás: www.chinadaily.com

A (mobil) IT jövője

Dr Henry Tirri, Nokia's head of research, gazes into the future. How will IT change? Due to the downturn there will be more investment in collaboration tools, broadband, video and mobile to displace travel.

What will business IT look like in 2012?

It's becoming more crucial to use IT to gather information on the business. By 2012 that information will be sent direct to people's mobiles. Spreadsheet use on mobiles will grow.

What will be new in public sector IT in 2012?

Public sector IT spending in Europe will move towards cheaper, more open platforms, such as Linux. In Asia, public spending on IT will be higher - to help its industries stay competitive. In the US, most public money will be directed towards education, infrastructure and other areas, rather than IT.

How will individuals use IT in 2012?

In the US and Europe, people will move part of their PC use on to their mobile. This will include internet browsing and media consumption.

What will business look like in 2020?

Almost all businesses will have an IT architecture with a mixture of mobile devices that stay close to the user plus background systems, which might be part of the Cloud network of computers.

What about the public sector in 2020?

There will be more electronic government with more public services available online. This is likely to lead governments to call for some kind of electronic identification card on the grounds of efficiency.

How will IT be used by individuals in 2020?

A great technology should be invisible. In 2020, there'll be more technology that we can't see or which is hidden inside other things we are wearing, such as jewellery.

How much information are we going to store?

We already have the technology to store all of the television programmes on earth at a single location. Storage is not going to be a problem.

IT3 komment: Tudjuk, hogy pont az ilyen magabiztos kijelentéseket szokták később rendszeresen citálni annak bizonyításaként, hogy a jövő kutatása mennyire hiábavaló tevékenység. Kár, hogy dr. Tirri állításainak indoklását nem ismerhetjük meg az írásból. Ez nyilván az újságíró hibája. Persze így sem haszontlan elolvasni a jövendöléseket, különösen azon érdemes elgondolkozni, hogy egyetértünk-e velük vagy sem. A sok mobil telfonnal kapcsolatos jóslat nyilván nem véletlen, hiszen dr. Tirri a Nokia kutatási központjának a vezetője. Kár, hogy nem tették fel neki azt a kérdsét is, hogy lesz-e egyáltalán mobiltelefonunk a jövőben.

Forrás: http://www.ft.com/cms/s/0/88fd9d9c-0ea6-11de-b099-0000779fd2ac.html?nclick_check=1

Akkumulátorok újrafeldolgozása elősegítheti a gyors újrafeltöltést

A MIT mérnökei létrehoztak olyan egy olyan gyűrű-alakú sínt, amely az elektromos energia gyors átvitelét teszi lehetővé az akkumulátorok egyik jólismert anyagán keresztül. Ez előrelépést jelent a mobiltelefonok és más készülékek terén, mert kisebb, könnyebb, órák helyett másopercek alatt feltölthető akkumulátorok bevezetését tenné lehetővé.
A munka eredményeként az akkumulátorok gyors újrafeltöltése az elektromos autókban is biztosított lenne, habár ezt korlátozná az otthon – az elektromos hálózaton keresztül – rendelkezésre álló energia mennyisége.
A munkáról, amelyet Gerbrand Ceder, az anyagtudományok professzora vezet, a Nature március 12-i számában számoltak be. Mivel a szóban forgó anyag nem új, a kutatók egyszerűen csak megváltoztatták annak a módját, ahogy előállítják. Ceder úgy véli, hogy a munka ereményeként két-három év alatt egy egész piac jöhet létre.
A jelenlegi legkorszerűbb lithium-alapú, újratölthető akkumulátorok energiasűrűsége igen magas – arra jók, hogy nagy mennyiségű töltést tároljanak. Más oldalról azonban ezek viszonylag lassúak, csak nehezen lehet őket feltölteni és kinyerni belőlük az energiát. Vegyük például az elektromos autóknál használt akkumulátorokat. „Sok energiával rendelkeznek, ezért hosszú időn keresztül akár 90 km/h-es sebességgel is lehet vezetni őket, de erejük nem nagyon van: nem lehet dinamikusan gyorsítani őket.” – mondja Ceder.
Miért ilyen alacsony az energiafelvétel és -leadás üteme? Hagyományosan a kutatók azt gondolták, hogy az akkumulátorban a töltések szállításáért felelős lithium-iónok – az elektronokkal együtt – egyszerűen túl lassan mozognak az anyagban.
Kb. öt évvel ezelőtt azonban Ceder és kollégái egy meglepő felfedezést tettek. Egy jólismert akkumulátoranyag, a lithium-vas-foszfát számítógépes modellezése azt mutatta ki, hogy az anyag lithium-iónjai valójában rendkívül gyorsan mozognak.

IT3-komment: Az akkumulátorokkal manapság „csak” három alapprobléma van: 1) kevés energiát tárolnak - legalábbis a mindig növekedő igényekhez képest, 2) lassan adják le a tárolt energiát és 3) sokáig tart az újratöltésük. Amúgy minden rendben van. Tekintve, hogy egyre több IT-kütyüt használunk, és hogy az informatika minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyre behatol, egyre több akkumulátorral bajlódunk. Minden új lehetőség, ami megoldást – vagy legalábbis valami enyhülést – hoz az alapproblémákra, csökkenti a kiszolgáltatottságunkat kütyüinknek.
Van azonban egy negyedik, rárakódó probléma is: az, hogy a gyártók rosszul felfogott kereskedelmi érdekeik miatt egymással és gyakran még saját magukkal sem kompatibilis akkumulátorokat és töltő berendezéseket hoznak forgalomba. Nincsenek, vagy legalábbis nem érvényesülnek szabványok ezen a területen. Lenne itt ezért egy fontos piacszabályozási kérdés is. Addig azonban csak annyit tehetünk, hogy gyűjtjük és csak gyűjtjük az aksikat és a töltőiket.

Forrás: http://web.mit.edu/newsoffice/2009/battery-material-0311.html

Töltsd le, telepítsd és vezess – szoftver a jövő autójában

A számítógépek, mobiltelefonok és egyéb elektronikus készülékek rendszeresen töltenek le szoftverfrissítéseket az elavulás kordában tartása érdekében. Nem ez a szokás az autóknál. Azonban ez lehet, hogy megváltozik az autók számára európai kutatók által kialakított szoftverarchitektúrának köszönhetően, amelynek segítségével a járműveket összhangban lehet tartani a legújabb technológiával.
Ez az architektúra, amelyet egy kutatóintézetekből, szoftvercégekből, autógyártókból és alkatrészellátókból álló konzorcium fejlesztett ki 2 és fél év alatt, alapvető alkotó elemét képezi egy olyan „intelligens” autónak, amely önállóan képes átkonfigurálni és aktualizálni magát, valamint képes más készülékekkel kommunikálni, mint pl. a vezető mobiltelefonja vagy PDA-ja.
„Az architektúra az alapja egy adaptív fedélzeti operációs rendszernek, csak sokkal ellenállóbbnak kell lennie, mint az, ami a PC-inkben van.” – mondja Martin Sanfridson a svéd Volvo Technology kutatója, aki egyben annak az EU által finanszírozott DySCAS-projektnek a koordinátora is, amelyik az említett architektúrát kifejlesztette.
Köztes szoftverre, azaz olyan szoftverre alapuló megoldások használatával, amely különböző rendszerek együttműködését teszi lehetővé, a DySCAS-architektúra biztosítja, hogy az autó fedélzeti navigációs rendszere automatikusan hozzáférhessen a vezető PDA-jában lévő címekhez megtakarítva ezzel azt, hogy kézzel kelljen megadni ezeket, vagy közvetlenül zenét tud lejátszani a mobiltelefonról. Fontosabb ennél, hogy lényegesen egyszerűbbé teszi az új funkciók és komponensek telepítését, ill. a meglévők aktualizálását. „A sok évig fejlesztett autókat arra tervezik, hogy akár egy évtizedig is az utakon kegyenek. Ezalatt a technológia sokat változhat, azonban jelenleg nincs hatékony megoldás arra, hogy ezekben a járművekben a szoftvert aktualizálni lehessen.” – magyarázza Sanfridson.
Egy nyilvánvaló példa erre a technológiai lemaradásra a fedélzeti szórakoztatás. Az autógyártók tíz évvel ezelőtt még mindig kazettás magnókat szereltek be a járművekbe, bár akkorra már a CD-k domináltak, és ma még mindig CD-lejátszókat tesznek az autókba, pedig az MP3 uralja a piacot. Egy gyorsan változó és egyre inkább hálózati környezetben a jármű belső szórakoztató rendszereit a jövőben valószínűleg gyakran kell frissíteni, hogy az új adatformátumokkal lépést lehessen tartani.

IT3-komment: Akik rendszeresen nézik a Forma-1 versenyeit, bizonyára emlékeznek hogyan vesztette el Lewis Hamilton a 2007-es évad utolsó futamán a világbajnoki címet. Senki sem értette, hogy az egyik kanyar után miért áll meg, amikor mehetne, és azt sem, hogy rövidesen miért indul el újra. Azt történt közben, hogy a verseny hevében rossz gombokat nyomott meg, és erre leállt az autójában a sebességváltásért felelős szoftver. Később kiderült, hogy pusztán néhány másodpercbe került, amíg a csapat szerveréről automatikusan letöltődött a megfelelő sebességváltó program, és újraindult. Ami persze műszaki szempontból rendkívül gyors és sikeres, az a versenyen még édeskevés és kudarc: egy világbajnokság múlott rajta.
Nem újdonság, hogy a Forma-1 egyfajta kísérleti terepe a jövő autójának. És ez nemcsak a motorra, hanem a jármű szoftverrendszerére és annak menedzsmentjére is igaz. Automatikus ­– akár menet közbeni – frissítése a szoftvereknek a Forma-1-ben megszokott, és az lehet a mindennapi közlekedésben is – feltéve, ha kapcsolódó biztonsági problémákat is kezelni tudják.

Forrás: http://cordis.europa.eu/ictresults/index.cfm?section=news&tpl=article&ID=90412

Mégsem annyira zöld a zöld IT?

Richard Hawkins, Canada Research Chair in Science, Technology and Innovation Policy, says there is no evidence that information technologies necessarily reduce our environmental footprint. His research will provide input into the OECD (Organization for Economic Cooperation and Development) initiative on IT and sustainability at the Earth Summit in Copenhagen. “It was once assumed that there was little or no material dimension to information technology, thus, it should be clean with minimal environmental impact,” says Hawkins. “However, we are finding that reality is much more complicated.” Firstly, Hawkins notes that digital technologies require a lot of energy to manufacture and eventually they create a huge pile of ‘electronic junk’, much of it highly toxic. They also use a lot of energy to run. Some estimates are that they use up roughly the same amount of energy as the world’s air transport system. Far from denying these environmental implications, Hawkins points out that many IT producers are gearing up to produce ‘greener IT’, using the environmental footprint as a marketing tool. “But probably most of the negative environmental impacts occur in the form of completely unintended, second and third order effects,” he says. “These ‘rebound’ effects may not be mitigated by inventing 'greener' IT products and, indeed, may be intensified by such changes.” Rebounds occur when the use of IT contributes to or reinforces an increase in other activities that already have environmental effects. Hawkins says the problem is not that IT is inherently more or less green than other technologies. The problem is that it has been applied so extensively that its environmental implications—positive as well as negative—are often overlooked. Hawkins and his research team are establishing a more reliable basis for identifying and assessing the contribution of IT to our environmental footprint.

IT3 komment: Egyre többen kongatják az infokommunikációs technológiák környezetszennyező hatása miatti vészharangokat, s tűzik zászlajukra a tetszetős „zöld IT” jelszót. Egy kanadai kutatócsoport szerint a negatív környezeti hatások sokkal összetettebbek annál, mint ahogy a „zöld IT” szószólói sugallják. Hiába tervezünk környezetkímélő gépeket, ha a munkafolyamat mellékhatásai esetleg sokkal ártalmasabbak a kelleténél károsabbnak minősített, s ezért lecserélendő termékeknél.

Forrás: ucalgary.ca

A helyalapú szolgáltatások újabb üzleti lehetőségei

Imagine that your business had a complete log of your customers' wanderings — every trip to the grocery store, every work commute, every walk with the dog. What could you learn about them? Armed with that knowledge, what sorts of goods and services might you try to sell them? Just as important, if you made your best pitch — relevant and timely, of course —would customers concerned about privacy tell you to get lost? This isn't science fiction. A nascent industry extending from the laboratories of Google and Nokia to a host of data-fueled startups is wrestling with these very questions. On a snowy winter evening in New York's SoHo neighborhood, a small team of analysts at a startup called Sense Networks is poring over the movements of nearly 4 million cell-phone users over the course of a year. They have been tracked by global positioning systems, by cell towers that catch their signals, or by local Wi-Fi networks that detect their presence. As far as the Sense analysts can see, these people have no names: They are simply dots moving across the maps on Sense's computers. (The data trove comes from a company New York-based Sense will not name.) Much can be learned, it turns out, from the patterns of those dots moving across the maps. It's possible to see clusters grow around a popular restaurant or retail store. It's also easy to learn about each dot. Business travelers tend to congregate in certain spots in each city. The newly unemployed often shift from the clocklike routine of work to far more random movements. And Sense can flesh out these digital stick figures with additional data. By noting where dots appear to sleep, the company can assign an average neighborhood income to each one. It then becomes easier to predict whether those spending time near car lots are in the market for luxury brands or economy models.

IT3 komment:A helyalapú szolgáltatások és az eufemisztikusan feltérképezésnek is nevezhető monitorozás (geo-tracking) logikus összekapcsolása, valamint a mobil internet térhódítása egyrészt igen komoly új üzleti lehetőségekkel, közösségek formálódásával kecsegtet, másrészt sokakban keltheti a még nagyobb megfigyeltség érzetét.

Forrás: businessweek.com

Web-szabványok fordulóponton

Habár sok oka van annak, hogy a web miért nem jelenik meg megfelelőképpen a böngészőkben, de a két fő ok manapság az, hogy a böngészőkben hibák vannak, valamint, hogy a szabványok nem egyértelműek. – mondja Ian Hickson a Google szoftvermérnöke és a W3C HTML 5 specifikációjának szerkesztője.
A megjelenés előtt álló CSS 2.1 specifikáció lesz az első jelentős W3C-ajánlás, amely a kétértelműségekkel és más „határesetekkel” foglalkozik, azaz valós használatban felmerülő olyan esetekkel, mint pl. hogyan viselkedjenek a böngészők a hibás tartalmú weboldalak esetén. A HTML 5 lesz a második a sorban.
„Az egyik legnagyobb kihívás, hogy a jelenleg meglévő szabványkészlet gyakran nincs kellő mélységben leírva bizonyos helyzetekre”, mint pl. hogyan jelenítsenek meg egy oldalt, ha az oldal kódja hibás – mondja Chris Wilson, a Microsoft Internet Explorer-jének platformtervezője.
Hickson szerint azonban ez most kezd megváltozni. „Eddig a W3C-specifikációk általában csak arról szóltak, hogy minek kell történnie az egyszerű esetekben – anélkül, hogy igazán beszéltek volna az olyan határesetekről, hogy [például] hogyan kell a hibás tartalmakat kezelni” – mondja. Mindez a böngészők készítőit útmutatás nélkül hagyja, amikor az oldalak eltérnek a szabványban említett „alapesetek”-től.
Jelenleg a HTML és a CSS legutolsó specifikációit már jobb minőségű szabványként készítik elő. „Manapság nemcsak egy olyan tesztkészletre várnak, amely a specifikáció minden kötelező és választható tulajdonságát lefedi, de bizonyos mértékben megvalósításokra is.” – mondja Philippe Le Hegaret, a W3C kapcsolattartásért felelős vezetője.
Az új szabványoknak meg kell határozniuk, hogy mi történjen hibás tartalom esetében, és a munkacsoport arra törekszik, hogy minden határesetet megadjon. „A szabványközösség ezt a minőségi szintet más specifikációknál is alkalmazza, mint pl. a Selectors API, a Web DOM magja és az SVG.” – mondja Hickson.
De a minőségnek költsége van: az összes határeset megtalálása – amelyek száma akár többezer is lehet – és ezek leírása hosszú és fáradságos vállalkozás – folytatja Hickson. A CSS 2.1-en a munka 1998-ban kezdődött szinte azonnal a 2.0-ás verzió kiadása után, és még mindig nem fejeződött be. A HTML 5 munbkálatai 2003-ban kezdődött el, és valószínűleg nem lesz véglegesítve 2012 előtt.
„Sokat beszélnek manapság arról, hogy a W3C valójában hátráltatja az innovációt és a fejlődést. Pedig csak a munkacsoportok lassúak nagyon-nagyon”. – mondja Derek Featherstone, webszabványosítási projekt csoportvezetője.

IT3-komment: A web-használat korábban elképzelhetetlen elterjedése törvényszerűen előhozza a használat kezdetben periferikusnak és lényegtelennek tekintett eseteit is. A használat egyszerűsége és a mindenre kiterjedő pontosság gyakran egymásnak ellentmondó követelményeket támasztanak, amelyek feloldása hosszan tartó és következetes együttműködést igényel a piac különböző szereplőitől. A web megbízhatósága a web elkövetkező (talán web 3.0-nak is nevezhető) korszakában alapvető fontosságú lesz. Jó hír, hogy a webböngészők megbízhatóságának területén átlátható és előrejelezhető a szükséges fejlődés megvalósulása.

Forrás: http://www.computerworld.com/action/article.do?command=viewArticleBasic&articleId=9128096